Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-950. Állami számvevőszék jelentése a törvényház által enedélyezett évi hitellel szemben (1907:IX. törvényczikk) az 1907-ik számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
78 950. szám. Margit, a homonnai és a kaposvári) évközben is magasabb napi ápolási díjakat kellett engedélyezni. Épp igy emelkedtek a horvátországi és az osztrák örökös tartománybeli kórházak napi ápolási díjai is. Az 1907. évben megnyilt új kórházak (a budapesti állami szemkórház, a budapesti »Bethesda« nyilvános kórház) szintén hozzájárultak a kiadások emelkedéséhez. Ezek mellett a kórházak beteglétszáma is rohamosan emelkedett. Tapasztalható, hogy mind többen és többen veszik igénybe a kórházakat, sőt a szegényebb néposztály a zord időkben, valamely, esetleg házilag is kezelhető betegség czímén mintegy menedékhelyül tekinti a kórház ikat. De ez a színlelő betegek szigorú figyelemmel tartása és az ország összes kórházaiból való kitiltása mellett sem kerülhető el, mert a betegek oly szánalmas és elgyötört állapotban jelentkeznek felvételre, hogy kegyetlenség lenne őket a felvételtől elzárni. A múlt évben tapasztalt nagyarányú visszavándorlás szintén igen sok beteget szolgáltatott a kórházaknak, ugyanigy növeli az állam ebbeli kiadásait a reciprocitás alapján államköltségen ápolandó külföldi illetőségű betegek számának felszaporodása is. Ebhez hozzájárul, hogy egyes községek már utolsó napjaikat élő és szegény öregeiket, megszabadulni igyekezvén a községekre háramló temetési költségektől, a kórházakba szállíttatják. A betegápolási törvénynek a szegény betegek részére rendelt ingyenes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközökre vonatkozó rendelkezéseit a nép mind szélesebb körökben kezdi ismerni és igy évről-évre többen veszik igénybe ezen kedvezményeket. Végül meg kell jegyezni, hogy a kórházakban szülő nők és szülötteiknek teljes ingyenes ápoltatása szintén nagyon igénybe vette az országos betegápolási alapot. 11. czímhez. (Székesfővárosi m. kir. államrendőrség.) Ezen czím 2. »Államrendőrségi kórház* rovatán jelentkező 3.307 K 45 fillér ujabb túlkiadást az élelmi czikkek rendkívüli drágasága, továbbá a nagy beteglétszám okozta. Ugyanezen czím 4. »Tolonczház« rovatán kimutatott 3.320 K 39 fillér újabb túlkiadást az élelmi szereknek általánosan ismert drágasága, továbbá a tolonczházi fűtési szerkezet halaszthatatlan helyreállításából felmerült kiadás okozta. 12. czímhez. (Magyar kir. állami határrendőrség.) Ezen czím 2. ^Dologi kiadások*, rovatán jelentkező 20.147 K 04 fillér újabb túlkiadást a határrendőrségi szolgálatból kifolyólag elkerülhetetlen utazások alkalmával a határrendőrségi alkalmazottakat megillető napidíj és útiköltségek okozták. Ugyanitt a 3. »Behajthatatlan fizetési előlegeké rovaton kimutatott 41 K 50 fillér újabb előirányzat nélküli kiadást egy elbocsátott hivatalszolga után hátralékban maradt és behajthatatlanná vált fizetési előlegtéritmény végleges elszámolása okozta. A 4. »A munkácsi kapitányság helyiségeinek átalakitási költsége« rovat alatt kimutatóit 130 K előirányzat nélküli kiadás időközben ezen a rovaton megszüntettetett és átvitetett a »Rendes kiadások« XVII. fejezete 12. czíme 2. rovatának 6. alrovata alá. 13. czímhez. (Közbiztonsági kiadások.) A czím 3. ^Karhatalmi költségek« rovatán kimutatott 118.059 K 69 fillér túlkiadás a következőleg állott elő: a) tűzveszély alkalmával kirendelt karhatalmi segédlet után 782 K 97 f, o) árvízveszély alkalmával kirendelt karhatalmi segédlet után 10.188 » 82 » c) a munkásmozgalmak és a sztrájkok alkalmával igénybevett karhatalmi segédlet után 57.553 » 49 » d) végül az 1906. év második és az 1907. év első felében megtartott képviselőválasztások alkalmával igénybe vett karhatalom czímén " 59.534 » 41 » igy az összes utalványozás . . . 128.059 K 69 f volt, melylyel szemben csak 10.000 K hitel állott rendelkezésre.
