Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről

964. szám. 465 Az idézett 4., b) czikk rendelkezésében kifejezésre jutó szerencsés megoldás azonban már teljesen biztositja a korábbi hazai belajstromozások által megszerzett jogoknak és igy az elsőbbségi jognak igénybevételét is. A megállapodás 5. ezikke különös fontossággal bir, mert megállapítja, hogy a védjegy nemzetközi belajstromozása mily körülmények között tagadható meg. Fentebb megvilágítást nyert már a módosított párisi főegyezmény 6. czikkében és az ahhoz tartozó zárjegyzőkönyv 4. pontjában foglalt ama határozmány, hogy a származási országban belajstromozott védjegy az Unióhoz tartozó államokban (az Unio-főegyezmény 6. czikkében és a reá vonatkozó zárjegyzőkönyv 4. pontjában megállapított kivételtől eltekintve) egyedül alaki okokból nem utasítható vissza, habár az esetleg e tekintetben az illető államban fennálló szabályoknak nem is felel meg. Ezzel a határozmánynyal ós általában az Unió-egyezmény nyel összhangban a madridi megállapodás 5. czikke megadja a lehetőséget arra, hogy nem alaki, hanem a belföldi törvényes határozmányokra alapított egyéb okokból valamely állam a berni nemzetközi iroda utján belajstromozni kivánt külföldi védjegy oltalmát megtagadhassa. De ez a visszautasítás is csak oly okokból történhetik, a melyek az illető államban mint származási országban való lajstromozásnál is érvényesíthetők. Nevezetes ós az Unió szellemének különösen megfelelő rendelkezése a szóban levő 5. czikknek az, hogy az érdekelt a védjegy oltalmának ily megtagadása esetén ugyanazokat a jogorvoslatokat veheti igénybe, mintha a védjegyet közvetlenül jelentette volna be abban az országban, a mely az oltalmat visszautasította. A 6. czikk az oltalmi idő tartamát 20 évben állapítja meg, de egyszersmind kimondja, hogy az oltalom nem vehető igénybe oly védjegyre, a mely a származási országban oltalomban nem részesül. A nemzetközi oltalom tehát a védjegynek a származási országban való oltalmának fennállásához van kötve. Ehhez képest, ha a származási országban a védj egy oltalmi idő rövidebbre van megszabva vagy pedig ha az ott hamarább járt le, mert a nemzetközi lajstromozás csak későbben történt: ez esetben az oltalom a származási országban megújítandó és ekkor a nemzetközi oltalom a 20 évi idő lejártáig zavartalanul érvényesül. A 7. czikk értelmében az oltalmi idő 20 évenként az előirt eljárás szerint ós a megállapított általános feltételek teljesítése, illetve fenforgása esetén mindig megújítható és e részben a szóban levő czikk a védjegytulajdonosok érdekében azt az előnyös rendelkezést foglalja még magában, hogy a berni nemzetközi iroda hat hónappal a védelmi idő lejárta előtt a származási ország hatóságának és a védjegytulajdonosnak figyelmeztetést köteles küldeni. A 8. czikk a nemzetközi lajstromozásért fizetendő és fentebb már ismertetett díj megszabását tartalmazza ós e mellett azt a nevezetes rendelkezést, hogy a nemzetközi iroda az e díjakból befolyó összegből a megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után jelentkező felesleget a szerződő államok közt egyenlő részekben felosztja. A legutóbbi évben (1907) e felesleg mintegy 42.000 franknyi összegre rúgott. A 9. czikk előírja, hogy a származási ország hatósága minden lényeges változást, a mely valamely védjegyre vonatkozólag bekövetkezik, a nemzetközi irodával közölni köteles. Szükséges ez természetszerűleg abból az okból, hogy a védjegyek berni nemzetközi lajstroma mindig a tényleges állapotot hiteles adatok alapján tüntesse fel. Szintúgy a nemzetközi iroda közli e változásokat hivatalos lapja útján az ezen nemzetközi kötelékben álló államok érdekeltségével. • Kelpvh. iromány. 1906—1911. XXIX. kötet. 59