Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről

964. szám. 461 3. Az ipari minták oltalmára vonatkozó határozmányokhoz. A 4. czikk biztositja az elsőbbséget az Unió valamennyi államában a szabályszerűen letett ipari mustrák vagy minták részére is oly képen, hogy valamely mustrának vagy mintának bármelyik Unió-államban, az ottani törvényes feltételek betartása mellett eszközölt letétele, ha e letétel az első letétel időpontjától számítandó négy hónapon belül történik, a letevőnek elsőbbséget biztosit az ugyané mustrának vagy mintának bárki más által eszközölt letételével szemben, továbbá, hogy az emiitett első letétel időpontja után netán bekövetkező ujdonságrontó tények hatálya nem érvényesülhet. A ll.i czikk az Unio-államok területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításokon közszemlére kitett ipari mustrákat vagy mintákat is időleges oltalomban részesiti. E tekintetben megfelelő rendelkezések hazai jogunkban még hiányzanak ugyan, de a mintaoltalmi jog küszöbön álló törvényes reformja keretében szándékozom idevonatkozólag is gondoskodni. A most ismertetett két czikkben az Unioegyezményeknek az ipari mustrákra és mintákra vonatkozó határozmányai — hozzávéve még az oltalom viszonosságát a mustrákra ós mintákra is kiterjesztő 2 czikket — kimerülnek. Minthogy az 5. czikk határozmányai a mustrákra ós mintákra ki nem terjednek, az utóbbiak jogi oltalma ós azok lajstromozása tárgyában 1907. évi deczember hó 31-én kiadott és nálunk a mintaoltalom jelenleg érvényben álló szabályozását magában foglaló 107.709. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet 29. §-ának a) és b) pontjaiban foglalt s a minta egy éven belül való gyakorlatbavételének kötelezettségét, valamint a letett mintával ellátott iparczikk külföldről való behozatala tekintetében a letevőre nézve tilalmat megállapító rendelkezések változatlanul hatályban maradnak, kivéve természetesen azokat az államokat, a melyekkel e részben eltérő szerződéses megállapodások vannak érvényben. A jelen törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések, a melyeknek czélját és jelentőségét a találmányi szabadalmakra vonatkozó határozmányok kapcsán fentebb már ismertettem, a mintákra is vonatkoznak 4. A védjegyek és kereskedelmi nevek (czégek) oltalmára vonatkozó határozmányokhoz. A!)- A bruxellesi pótegyezménynyel módosított párisi föegyezmény határozmányai. A föntebb már ismertetett 4. c z i k k az Unio-államok egyikében letett védjegyek tekintetében az elsőbbséget a többi Unio-államokban hasonlóan biztositja, mint a találmányi bejelentésekre nézve. Az elsőbbségi jogra vonatkozó határidőt, a melyen belül t. i. az elsőbbség a többi államban is érvényesíthető, a párisi föegyezmény eredetileg három hónapban állapította meg, a bruxellesi pótegyezmény azonban e határidőt négy hónapra terjesztette ki. Szemben a találmányoknál megszabott egyévi határidővel, e négy hónap a védjegyeknél teljesen elegendőnek mutatkozik, mert a védjegy-belajstromozás előfeltételei sokkal egyszerűbbek. A védjegy jogosultság szempontjából a jelzett elsőbbségi jog azt az előnyt biztositja, hogy a védjegy letevőjének a származási országban törtónt letételtől számított négy hónapon belül elsőbbsége van minden a többi Unió-