Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-950. Állami számvevőszék jelentése a törvényház által enedélyezett évi hitellel szemben (1907:IX. törvényczikk) az 1907-ik számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

160 950. szám. melyből az 1907. évi IV. negyed végéig 994 K 64 f, a pótnegyedben pedig 21.104 K 17 f merült fel. A túlkiadást a budapesti Pasteur-intézet és kórház dologi szükségleteinek fedezésére pótlólag utalványozott 22.000 K idézte elő. Ezen pótátalány engedélyezése szükséges volt, tekintettel az élelmezési napok nagy emelkedésére, a bővebb kifejtést nem kivánó drágaságra, és arra, hogy a nagyobb betegforgalom az ágy- és ruhaneműszükséglet emelkedésével járt. 5. czímhez. (Kolozsvári Ferencz József tudományegyetem). Az 1907. évi IX. (költségvetési) törvényczikk értelmében a czím 1. és 2. rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, a kimutatott túlkiadás a következőképen alakult: a 2. rovaton túlkiadás ....... 23.725 K 60 f az 1. » megtakarítás. . . . . . 18.616 « 27 » tiszta túlkiadás . ~ ü 5.109 K 33 f. A dologi kiadásoknál ugyanis majdnem minden alrovaton mutatkozik kisebb túlkiadás; a legnagyobb túlkiadás azonban a házi szükségleteknél jelentkezik. Az előirányzott háziátalány ugyanis nem állott teljes arányban a fokozódó igények emelkedésével és azzal a körülménynyel, hogy az épületekben folyvást szaporodnak az igazítani és pótolni valók, hogy sok kisegitő, helyettesítő és másféle ideiglenes szolgát kellett alkalmazni, kik díjaikat a házi átalányból kapták. 6. czímhez. (Kolozsvári Karolina országos kórház és egyetemi klinikák). A kimutatott 168.349 K 07 f. túlkiadás tulajdonképen ezen czím 2. »Dologi kiadások« rovatánál merült fel, jelesül a kórházi üzemi költségeknél (élelmezés, fűtés, világítás, ágy- és ruhanemű, kórházi szükségletek) s magyarázatát és egyúttal mentségét is a beteg létszám váratlan emelkedésében, az 1903/7. téli időszak szokatlan elhuzódozásában s végül az országszerte, de Kolozsvárt különösen érezhető drágaságban találja. Az épület fentartásánál jelentkező túlkiadás egyes klinikai épületeknél szükségessé vált átalakítások költségei folytán volt elkerülhetetlen. 7. czímhez. (József-műegyetem.) A kimutatott 44.775 K 92 f túlkiadás ezen czím 2. »Dologi kiadások« rovatánál merült fel és a házi szükségletekre esik; a túlkiadásnak az általánosan tapasztalt drágaság által előidézett hányada bővebb indokolást nem igényel. Azt sem kell hosszasabban kifejteni, hogy az 1906/7. tanév, téli időszakának szokatlan elhúzódása a fűtés-világítási rovatnál jelentékeny mértékben éreztette hatását. Az uj elektrotechnikai és fizikai pavillon fentartása és gondozása az 1907-iki éven át a házi átalányt terhelte, s mintegy 23.000 K többköltséget okozott, mely többköltség az 1907. évi előirányzatban kifejezést még nem találhatott. 8. czímhez. (Középiskolai tanárképzők). Az 1907. évi IX. (költségvetési) t.-czikk értelmében a czím 1. és 2. rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, ez alapon a czímnél 10.618 K 33 f túlkiadás mutatkozik, melyből az 1907. évi IV. évnegyed végéig 10.000 K 83 f, a pótnegyedben pedig 617 K 50 f merült fel. A jelentkező túlkiadást az okozta, hogy a báró Eötvös József kollégium előző évi túlkiadásainak fedezésére 13.495 K 55 ft külön kellett utalványoznia a ministernek. A kollégium pénzkezeléséről szóló számadások az 1905. év végén 13.495 K 55 í igazolt túlkiadással zárultak, mely onnan keletkezett, hogy a kollégium rendes javadalma évek óta nem fedezi teljes mértékben a folyó szükségleteket. Bár az állami költségvetések a szükségletek növekedésére évről-évre figyelemmel voltak, a fentartási kiadások, különösen az élelmezési költségek— a piacz egyre fokozódó drágasága miatt —oly terhet hárítottak az intézet budgetjére, hogy a kollégium gazdasági mérlegében az egyensúly megbillent. Hogy e kiváló kulturintézet gazdasági élete normális mederbe tereitessék, s hogy számvitelében az 1897. évi XX. t.-cz. követelte rend megteremtessék, gondoskodni kellett a túlkiadásnak egyszerre kiegyenlítéséről