Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-950. Állami számvevőszék jelentése a törvényház által enedélyezett évi hitellel szemben (1907:IX. törvényczikk) az 1907-ik számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

950. szám. 119 nyek« czímű alrovaton elszámolt 32.500 K és az az összeg a személyzet 1907. évi részjutalékának a szabályzat értelmében ezen alrovaton elszámolandó része. Ugyanezen czím 2. »Dologi kiadások* rovatán jelentkező hiteltúllépés okozatos összefüggésben áll a forgalom emelkedésével, a mely nem várt mértékben haladta meg az 1907. évi előirányzat kereteit és a megelőző 1906. évivel szemben 7°/o-ról 9.72°/o-ra emelkedett. A személyi járandóságok és a dologi kiadások rovatán beállott hiteltúllépések különben is oly kiadásokból erednek, a melyek a forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében a végrehajtó hatóságok által azonnal utalványozandók voltak, az előirányzatot szintén meghaladó több bevételekben fedezetet nyertek, a posta, távirda és távbeszélő czím költségvetési mérlegét nem érintették és ennélfogva az 1900. évi július hó 11-iki ministertanácsi határozatban foglalt felhatalmazás alapján szabályszerűen utalványozhatok és elszámolhatók voltak. A 3. »Behajthatatlan fizetési elölegek« rovaton elszámolt 790 K 06 f, illetve 355 K 75 f előrányzat nélküli kiadás az 1897. évi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasitás 131. §-a értelmében azért volt ezen az utón végleg a kincstár terhére elszámolandó, mert a megfelelő összegű kincstári követelések, melyek egy altiszt és egy szolga után törlesztetlenül maradt fizetési előleg fejében állottak volt fenn, az illetők elhalálozása és vagyontalansága miatt, tehát hagyaték hiányában, behajthatók nem voltak. 8. czímhez (Magyar királyi postatakarékpénztár.) kz. 1. »Személyi járandóságok« rovatnál felmerült túlkiadás a takarékpénztár üzletének örvendetes fellendülésével van okozati összefüggésben; a megszaporodott teendők legyőzésére ugyanis a napidíjas személyzetet szaporítani kellett, s igy e czímen az előrelátott*! ál nagyobb szükséglet merült fel. A többszükségletet emelte ezen kivül a napidíjak szabályozásának az év folyamán történt végrehajtása is. A 2. »Dologi kiádások« rovatnál felmerült többszükséglet legnagyobb részben szintén a forgalom emelkedésével van összefüggésben, minthogy ennek folyományakép a hivatali és kezelési költségek nagyobb mérvben emelkedtek. Hasonlókép az előrelátottnál nagyobb forgalomban találja magyarázatát a 3. »Üzleti kiadások rovatnál jelentkezett túlkiadás is, minthogy a betétek növekedtével és azzal arányban emelkedett a betétek után fizetendő kamatok czímén is a szükséglet. 9. czímhez. (Hajósás.) A 3. »A tengerészeti segélyalapok részesedése a kikötői illetékekből," és a 4. »A tengerészek nyugdíjintézetéhez való hozzájárulás* rovatnál mutatkozó túlkiadások a kikötői illetékekből befolyó jövedelmeknek emelkedésében találják magyarázatukat. A tengerészeti segélyalapot javadalmazására ugyanis az 1897. évi IX. t.-cz. 12. §-a értelmében a kikötői illetékekből eredő összes bevételek 20°/o-a, a tengerészek nyugdíjintézetéhez való hozzájárulása czímén pedig, mint ez az 1907. évi költségvetés indokolása során a törvényhozásnak bejelentetett, ugyanezen bevételek 10°/o-a fordítandó. Minthogy pedig az e czímen 1907. évben elért bevételek 106.395 K 35 f-rel mpghaladták a bevételi előirányzatot, ennek természetes következménye volt, hogy az alapoknak, illetőleg a nyugdíjintézetnek fizetendő 20, illetve 10% fejében is az előirányzottnál megfelelően nagyobb összeg volt folyósítandó. 11. czímhez. {Magyar királyi államvasutak). Az I. »Személyi járandóságok« rovatnál mutatkozó túlkiadás legnagyobb részben az alkalmazottak illetményeinek az 1907. évi L. t.-cz. alapján foganatosított rendezéséből merült fel. Tulkiadást okozott az is, hogy az 1907. évben elért nagyobb forgalmi telje-