Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

64 926. szám. magát az állami élet egyik intézőjének tekintse, hogy senki se legyen a legbecsesebb közjogból kizárva, és még se legyen a hatalom teljesen azok kezében, akik azt ép oly kevéssé képesek az ország, mint saját maguk valódi érdekében felhasználni. Igaz, hogy a többes szavazati jog a Rousseau és iskolája által felállított individualizmus elvével sarkalatos ellentétben áll, és semmikép sem egyeztethető össze azzal az elmélettel, amely az általános választói jogot minden ember természetes és egyenlő jogára alapítja. Ez az elv azonban tarthatatlan s az elmélet és gyakorlat szempontjából egyaránt túlhaladott álláspont. A választói jog nem a társadalmat alkotó egyénnek vele született joga, hanerii—zz államalkotó kultúrember szerzett joga. A választói jog megállapításánál az állam joga ahhoz, hogy jó •törvényhozása és kormányzata legyen, nagyobb súlylyal bir, mint az egyén igénye a szavazati joghoz. A jogegyenlőség elvéből nem folyik a politikai jog egyenlőségének elve, mely teljes mértékben sehol és soha t sem vitetett s nem is vihető keresztül ; mert egyrészt olyan államszervezet 1 el nem képzelhető, amelyben a valóságban mindenki egyenlő politikai joggal birna, s mert másrészt a különböző politikai értékek egyenlő politikai joga elvileg is helytelen. Hogyan ismerhetnők el a politikai jogok egyenlőségének elvét különösen olyan államban, amelynek monarchikus kormányformája van, ahol született törvényhozók vannak, ahol a virilizmus intézménye létezik? A politikai jog alkalmazkodása a politikai képességhez feltétlenül igazságos. A nehézség mindig csak a politikai képesség helyes értelmezésében áll, amely teljes pontossággal persze sehol sem sikerülhet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ott, ahol nagyban és egészben véve a nemzet érdemesebb rétegei nyerik el a több jogot; ahol a hatalom megoszlása nem egyoldalulag egy érdek vagy osztály uralmát biztosítja; ahol abból egy osztály és foglalkozás sincs kizárva : ott a legdemokratikusabb társadalom is belenyugodott a politikai jog egyenlőtlen voltába. A jelen törvényjavaslatban tervezett pluralitás nem másolata valamely külföldi rendszernek, hanem egészen különleges magyar intézmény, amely hazai viszonyainkhoz, a hazai követelményekhez alkalmazkodik. A törvényjavaslat szerint egyes szavazata lenne minden irni-olvasni tudó olyan 24 éves magyar állampolgár férfinak, kiben a többes szavazati joghoz megkívántató további kellékek nincsenek meg. A többes szavazat az egyeshez adott további egy vagy két, tehát kettős vagy hármas szavazat lenne; háromnál több szavazat senkit nem illetne meg. Kettős szavazattal birna az a választó: 1. aki a középiskolának (gimnázium vagy reáliskolának) legalább' 4< alsó osztályát vagy tanértékre nézve ezzel egyenrangú bármely más iskolának megfelelő osztályát sikeresen elvégezte '

$