Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

62 ..926. szám. 1 szavazata volt .......... 968.964-nek' 2 „ „ . . . 362.295 „ 3 „ „ . . .' 275.343-nak, vagyis 968.964 egyes szavazóval szemben 637.638 plurális szavazó, összesen 1,550.619 szavazattal. Tehát a politikailag jogosított népesség 60%-a a szavazatoknak csak 40%-áffal rendelkezett. > 1897/8-ban 757.477 többes szavazatot adtak le, amely az egyes kategóriák szerint következőleg oszlott meg: 1. családapák 355.169 2. ingatlan birtokosok 319.572 3. járadékot élvezők 864 4. értelmiség, állások, foglalkozások cimén 41.026 Az 1902. évi adatok szerint: 1. családapák 384.020 2—3. ingatlan birtokosok és járadékosok . 336.756 4. értelmiség, állások és foglalkozások cimén 45.089 Angliában, melynek választási rendszere pedig nem az általános választói jog alapjára van fektetve, szintén fennáll a többes szavazati jog bizonyos neme, amennyiben a birtok cimén több választókerületben szavazásra jogosultak a grófság különböző választókerületeiben gyakorolhatják jogukat. A többes szavazatok száma az összes szavazatoknak több mint 10%-át teszi. Poroszországban a többes szavazati joghoz hasonló hatással van az a tény, hogy a választókerület adójának 1

[s-át együttesen fizető ősválasztók — tekintet nélkül azok számára — egyenlő számú közvetlen választót (Wahlmann) választanak. Szászországban a többes szavazati jog alapján álló választási törvényjavaslat van tárgyalás alatt. Hamburg város uj választási törvénye szintén nagyobb súlyt biztosit a nagyobb jövedelmű választóknak, mint aminővel a többiek birnak. Romániában is különböző kúriákban szavaznak a társadalom különböző vagyoni elemei, és pedig ugy, hogy a nagyobb vagyonú választókra több képviselő esik. Angliában a helyhatósági választásoknál igen sokáig a többos szavazati jog rendszere uralkodott. Svéd- és Finnországban a helyhatósági választásoknál ma is a többes szavazati jog van érvényben. Némely választó 25 szavazatot is leadhat. Lényegileg a pluralitással egyenlő hatású, vagyis tulajdonképen burkolt pluralitásnak tekinthető a választókerületek aránytalan beosztása is, amelynek többé-kevésbbé sürü példáival majd mindenik államban, különösen a legújabb osztrák választási törvényben találkozunk. Midőn a törvényhozás különböző számú választónak adja meg az egy képviselő választásának jogát: akkor céltudatosan ad egy választónak több jogot, mint a másiknak; akkor az állam igényei szerint mérlegbe veti