Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.
Irományszámok - 1906-936. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1909. évre szóló állami költségvetés tárgyában
936. szám. 427 Ez az áramlat az ország pénzügyeit komoly veszedelemmel fenyegeti. Ha mindenki mindent az államtól vár, ha az államtól mind nagyobb ós nagyobb feladatok teljesitésót követeljük s az még szóba sem jöhet, hogy a polgárokra nagyobb állami terheket rójunk, sőt némely bevételi források megszüntetése czéljából is indult meg mozgalom, akkor nyilvánvaló, hogy az állam ereje hovatovább teljesen kimerül. Ezt a veszedelmet a pénzügyi bizottság már évek óta látja, s az utóbbi évek alatt, többszörösen adott annak jelentéseiben kifejezést. De ez a veszedelem sohasem mutatkozott még olyan imminensnek, mint most, az 1909. évre szóló állami költségvetés tételeinek világánál. 1906-ban, mikor a jelenlegi kormány vette át az ügyek vezetését, rendes kiadásaink összege 1,086,775.666 koronával volt beállitva a költségvetésbe. Ma ez az összeg 1.343,609.342 koronára emelkedett Az emelkedés tehát 256,833.676 koronát tesz ki. Ha ezzel az óriási összeggel szemben az állam természetes jövedelmi forrásainak a közterheknek emelkedését vizsgáljuk, akkor a következő eredményeket kapjuk: Az egyenes adók czímén . , 1906-ra 222,081.000 K volt előirányozva, mig 1909-r e 240,822.000 K-á t tesz ki ez az összeg. Az emelkedés tehát 18,741.000 K. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy mig összes kiadásaink 23'63%-ál növekedtek négy esztendő alatt, addig az egyenes adók növekedését ugyanezen idő alatt nem lehetett többre előirányozni, mint 8 , 44°/o emelkedést. Igaz ugyan, hogy a fogyasztási és italadók czímén előirányzott bevételek emelkedése sokkal nagyobb, de ezzel szemben tudvalévő, hogy ez óv folyamán jelentékenyen emeltük a szeszadót s igy erre a jelentékeny bevételi többletre nem a fogyasztás emelkedése alapján számitunk. 1906-ban a fogyasztási ós italadó 177,830.000 K-val volt előirányozva, 1909-re ez 246,835.000 K-val irányoztatok elő, az emelkedés tehát 69,005.000 K Az üzemeknél, valamint a jövedékeknél és jogilletéknél van ugyan szintén emelkedés, de konstatálnunk kell azt, hogy ez sincs kellő arányban az összes kiadások emelkedésével. Sőt az állami vasutak üzeménél még a természetes fejlődés előretörő folyamatában is némi visszamaradás tapasztalható. Kiadásaink emelkedésének legfőbb okát a végbevitt külömböző fizetésemelések ós rendezések képezték. Tehát oly természetű állandó jellegű kiadások, melyekkel szemben megfelelő bevételi emelkedésekre az állam nem számithat. Mert hiszen az állami üzemek alkalmazottainak fizetés emelése is csak részben térül meg ez üzemek fokozódó bevételei által, de nyilvánvaló, hogy nem a fizetésemelés hat fokozólag a bevételekre, másrészt pedig az állam többi alkalmazottainak fizetésemelésével szemben semmi bevételi többletre az állam nem számithat. Az itt következő összeállításban kimutatjuk azt az emelkedést, mely a személyi járandóságokban, az üzemek alkalmazottainak illetményeitől eltekintve, 1906. óta végbement. 54*
