Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-916. Törvényjavaslat a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalombahozatalának tilalmazásáról

916. szám. 39 A 9 §-hoz.. v Természetes, hogy ezen törvény rendelkezéseinek ki kell terjedniök arra a mustra, borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra, illetőleg ezek olyan hamisitványaira is, a melyek külföldről hozatnak be a magyar állam területére, mert az egyenlő elbánás elve nem engedi meg, hogy olyan italok, a melyeknek előállitása nálunk tiltva van, más államokból kerüljenek hozzánk forgalomba, illetőleg a külföldi származású italok a hazai termékeknél kedvezőbb elbánásban vagy enyhébb elbirálásban részesüljenek. Másrészt azonban indokolt, hogy olyan kiváló külföldi csemegeborok, a melyek egyes bortermő országoknak közismert jellegzetes különlegességét képezik s a világ borkereskedelmi piaczain már régóta mint ilyenek szerepelnek (például a sheríy, malaga, marsala, édes görög borok stb.), az illető országból hazánkba is behozhatok, illetőleg itt forgalomba hozhatók legyenek, még a,kkor is, ha előállitásuk az illető országban szokásos oly eljárás szerint történt, amely a törvényjavaslat szerint nálunk nincs megengedve Ezzel azonban csakis az illető bortermő országok kiváló borkülönlegepségeinek kívánunk védelmet nyújtani, nem pedig azok más országokban előállított' utánzatainak; mert valamint ilyen utánzatok, a törvényjavaslat szerint, a magyar állam területén nem lesznek előállíthatók, xígy természetesen nem fogják élvezni ezt a védelmet az illető boroknak más országokban előállított utánzatai sem. A 10. és 11. §-okhoz. A 10. és 11. §-oknak azon rendelkezései, melyek a borvidékeknek, illetőleg a bor termelési helyének, továbbá a bort adó szőlőfajtáknak védelmére vonatkoznak, megfelelnek az eddigi 1893 : XXíII. t.-cz. 4-ik §-ában és az erre vonatkozó végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezéseknek, azzal a kibővítéssel, hogy a törvényjavaslat 10-ik § á nemcsak a bor termelési helyének, hanem magának a termelőnek is védelmet kíván nyújtani az által, hogy megtiltja, hogy a bor olyan termelő nevére vagy pinczéjére utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozassák forgalomba,, a mely nem felel meg a bor tényleges származásának. Ez a tilalom épen annyira indokolt, mint a bor termelési helyének és a bort adó szőlőfajtának védelmére vonatkozólag eddig érvényben volt rendelkezések. A 11. §. második bekezdésében a tokaji borok házasitására vonatkozó rendelkezés indokolását lásd a 18. §-nál. A 12. §-hoz. E §. félreértés kikerülése végett világosan meghatározza, hogy mit kell érteni a törvényjavaslatban többször előforduló »forgalombahozatal« kifejezés alatt. Ez szükséges, mert az 1903 : XXIII. t.-cz. végrehajtása folyamán szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e tekintetben nemcsak a felek, hanem némely^ esetben maguk az eljáró hatóságok sem voltak tisztában. Némelyek ugyanis a mai törvény azon rendelkezését, mely a mesterséges borok forgalomba hozatalát kihágásnak minősiti, úgy értelmezték, hogy a kihágás elkövetése csak akkor válik befejezetté, ha a mesterséges bor eladatott ós a vevő által át is vétetett, holott a forgalomba hozatalhoz nem éppen szükséges sem az