Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-CXLVIII. Törvényjavaslat a csekkről

CXLVIII. szám. yo7 A biróság a fizetés betiltását a csekk előbbi birtoklásának előzetes kimutatása nélkül is elrendelheti, ha a kérvényező — a biróság által szabadon meghatározandó — biztositékot nyújt. Ily esetben a biróság a fizetés betiltásával egyidejűleg a csekk előbbi birtoklásának utólagos kimutatására határidőt tüz ki, melynek sikertelen leteltével a kérvényező részére elrendelt tilalmat feloldja. A csekknek a fizetés betiltása ellenére eszközölt beváltása a kérvényezővel szemben hatálytalan. 21. §. A megsemmisítési eljárás folyamatba tétele után a csekk tulajdonosa, ha a csekknek kellő időben fizetés végett történt bemutatását és a fizetés nem teljesítését a 17. §-nak megfelelően igazolja, visszkereseti igényét a kibocsátó ellen érvényesítheti ugyan, de ezt az igényét fizetésre csak abban az esetben irányozhatja, ha a megsemmisítésig kellő biztositékot nyújt. Ily biztosíték adása nélkül a csekk tulajdonosa csak azt követelheti, hogy a kibocsátó a megfelelő 'összeget bírói kézhez tegye le. Ha a kibocsátott hirdetmény folytán csekkbirtokosul senki sem jelentkezett, a biróság a csekket semmisnek nyilvánítja. Ha azonban a birtokos a csekket a kitűzött határidő alatt bemutatja, a biróság a megsemmisítési eljárást megszünteti és a kérvényezőt, a részére elrendelt tilalom feloldása mellett, tulajdoni jogának a csekkbirtokos ellen való érvényesítése végett a törvény rendes útjára utasítja. IX. Váltójogi határozatok. 22. §. A csekkre megfelelően alkalmazandók a váltótörvényről szóló 1876: XXVII. törvényczikknek: 1. a váltót aláirt személyek cselekvési képességére vonatkozó 1—2. §-ai; 2. az összegadatok eltérésére vonatkozó 4. §-a; 3. a forgatmány alakjára és joghatályára vonatkozó 9. §-ának második mondata, az intézvényezettre és az elfogadóra nézve fennálló rendelkezés kivételével, 10—11. §-ai, 13. §-a és 15. §-a; 4. a tulajdonosi minőség igazolására vonatkozó 36. §-a azzal, hogy a bemutatóra szóló csekknél a tulajdonosiminőség a csekk birtoka által igazoltnak tekintetik; 5. a fizetendő pénznemre vonatkozó 37. §-a; 6. az előzők értesítésére vonatkozó 45. §-a azzal, hogy abban az esetben, ha a fizetés hiánya nem óvással igazoltatik, a csekkbirtokos közvetlen előzőjének értesítésére rendelt két nap a bemutatási határidő lejártát követő első köznap elteltétől számíttatik; továbbá 46—47. §-ai; 7. a beváltási jogra vonatkozó 48. §-a azzal, hogy az óvást az utalványozottnak a csekkre vezetett nyilatkozata vagy a leszámoló hely tanúsítványa (jelen törvény 17. §-a) pótolja, továbbá a visszkereseti jogra vonatkozó 49. §-a; 8. a visszkereseti igény nagyságára vonatkozó 50. §-ának első bekezdése azzal, hogy az e bekezdés 1. pontjában emiitett lejárat alatt a bemutatás napja értendő, továbbá 50. §-ának harmadik, negyedik és ötödik bekezdése, valamint 51. § a az elfogadóra nézve fennálló rendelkezés kivételével, úgyszintén 52. §-a; 9. a visszkeresett részére kiadandó okmányokra vonatkozó 54. §-a azzal, 39*