Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-CXLVIII. Törvényjavaslat a csekkről

302 CXLVIIL szám. CXLVIII. szám. Törvényjavaslat a csekkről. (A képviselőház által elfogadott szerkezet.) I. A csekk kellékei. 1. §. % A csekknek tartalmaznia kell: 1. a csekk elnevezést magában az okirat szövegében; 2. az utalvány ozottnak vagyis annak megnevezését, aki a fizetést teljesítse; 3. azt a meghagyást, hogy az utalványozott a kibocsátó (utalványozó) számlaköveteléséből határozott pénzösszeget fizessen; ez a meghagyás ellenszolgáltatástól vagy feltételtől függővé nem tehető; 4. a kiállítás helyének, évének, havának és napjának megjelölését; 5. a kibocsátónak név- vagy czégaláirását. Oly okiratból, mely az előbbi bekezdés t—5. pontjaiban meghatározott kellékek bármelyikének meg nem felel, valamint az ilyen okiratra vezetett forgatmányból, a jelen törvény értelmében kötelezettség nem származik. Hogy az okiratnak vagy a forgatmánynak van-e és minő más hatálya: azt a fennálló egyéb jogszabályok alapján kell elbírálni. 2. §. Utalványozott gyanánt, ha a csekk belföldön fizetendő, csak oly czéget szabad megnevezni, a mely külön törvénynyel elismert alapszabályai vagy a czégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkozik. Ha a csekk külföldön fizetendő, oly utalványozottat is szabad megnevezni, a kire a fizetés helyén érvényben levő jog szerint csekk intézhető. 3. §. A csekk névre, rendeletre vagy bemutatóra állítható ki. A kibocsátó a csekkösszeg fölvevőjeként (utalványosként) önmagát is megnevezheti. Ha az utalványos neve vagy czége mellett ezek a szavak »vagy a bemutatónak« vagy hasonló értelmű kifejezések fordulnak elő, a csekk bemutatóra szólónak tekintetik. Ugyanez áll, ha a csekken az utalványos nevével vagy czégével megjelölve nincsen. 4. §. \ Az utalványozott neve vagy czége mellett előforduló hely, ha pedig ily hely a csekken kitéve nincsen, a kiállítási hely a csekk fizetési helyének és egyszersmind az utalványozott lakhelyének is tekintetik.