Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.
Irományszámok - 1906-CXLVII. A házszabályoknak a sürgősségre vonatkozó része
300 CXLVII. szám. Az elnök előterjesztései, a kórvények és irományok bemutatása, az inditványok és interpellatiók felolvasása, a bizottsági jelentések bejelentése és az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése a, napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve történnek meg. Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tótessenek, vagy sürgős interpellatiók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a ház, a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve, vita nélkül, egyszerű szavazással dönt a felett, vájjon az elmaradt felszólalás vagy interpellatió megtörténj ók-e ? Zárt ülés — a mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, — csupán a napirendre szánt idő után tartható meg. A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető. Szavazás előtt a kérdések mikénti feltevése felett a ház egyszerű szavazással dönt. Névszerinti szavazás csak a javaslatnak általánosságban a részletes vita alapjául elfogadása tekintetében 20 képviselőnek Írásban beadott kérelmére rendelendő el. Ezen eseten kivül névszerinti szavazásnak a javaslat részletei felett, valamint a javaslattal kapcsolatos minden indítvány, elleninditvány ós módositvány felett csak akkor van helye, ha annak elrendelését 100 jelenlévő képviselő írásban kívánja. Ezekben az esetekben csak az elnök által, vagy 100 jelenlévő képviselő benyújtott indítványára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való áttétele is. Egyszerű szavazásnál a szavazatok megszámlálását 100 tag kívánhatja. Egyszerű szavazásnál a szavazás eíőtt öt perczes szünet kívánásának nincs helye. A szavazás megkezdése előtt, az indítványok, elleninditványok és módositványok újra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt. Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok 215. § ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalási jog, a képviselők részéről csakis a tárgyalás menetének megakasztása czóljából vétetik igénybe, a házhoz kórdóst intézni az iránt, nem látja-e szükségesnek az elnököt arra felhatalmazni, hogy a sürgősnek minősített tárgyalás tartama alatt, ennek megszakításával a szót a házszabályok 215. §-ának a), b) ós c) pontjai alapján csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a maga részéről is indokoltnak látja. Az elnöknek ezen kérdése felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt. Az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befejeztóig érvényben marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, a napirend tárgyalására szánt időn belül, csak fél órát vehetnek igénybe. A sürgősségről, s illetve az ülések idejének meghosszabbításáról szóló határozat megváltoztatását czélzó indítvány felett a ház, az ezt követő ülésen, a napirend tárgyalására szánt idő után, vita nélkül, egyszerű szavazással dönt. 252. §. A két előző szakasznak rendelkezései csakis a jelenlegi országgyűlés tartamára bírnak órvónynyel (hatálylyal); de ezen országgyűlésen sem alkalmazhatók: a) az Ausztriával közös ügyekre (1867: XII. t. ez.), b) az Ausztriával közös egyetértéssel intézett ügyekre (1867: XII. t.-cz),
