Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-925. A pénzügyi bizottság jelentése "a Budapest fő- és székváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről" szóló 578. sz. törvényjavaslat tárgyában

294 925. szám. ténelmében találjuk párját, még se lehet semmi kétségünk az iránt, hogy Budapest sokkal nagyobb lesz még á jövőben,, mint a minő ma s egyáltalában nem érte még el természetes fejlődésének határát. Ebben a fejlődésben azonban határozott visszaesést tapasztalhatunk a legutóbbi esztendők folyama alatt. A főváros részére nem állanak rendelkezésre megfelelő anyagi eszközök. Háztartásában is nehezen tudta helyreállítani az egyensúlyt, a nagyobb befektetésekre, kulturális és jótékonysági intézmények létesítésére, hasznos ós a polgárság javát előmozditó beruházásokra pedig hiányzott a kellő fedezet. Ezeken a bajokon akar segíteni a kormány itt bemutatott törvényjavaslata. Czélja e javaslatnak kettős. Egyrészt a főváros pénzügyi helyzetén akar javítani, másrészt pedig a város emelkedését, fejlődését, szépítését és épülését akarja előmozdítani. Ehhez képest visszatéríti a fővárosnak a Sárosfürdő megváltási árát, kamatmentes előleget nyújt az Attila-körut szabályozási költségeire, leszállítja az államrendőrségi költségekhez való hozzájárulási hányadot, elengedvén az e ezímen fennálló tartozásokat és átengedi a fővárosnak az annak területén szedett italmérési illetékeket. Másrészt pedig az állam megveszi a főváros számára a Margitszigetet, hogy az nyilvános kert maradjon örök időkre, egy uj hidat épit a Dunán, hogy az óbudai részek közvetlen kapcsolatba jöjjenek a város balparti részével és igy fokozottabb mértékben fejlődhessenek, végül pedig állami adómentességet biztosit azoknak a házaknak, melyek oly részein épülnek a fővárosnak, a mely részeknek beépítése — városrendezési tekintetből -— a legkívánatosabb. Ez a javaslat kétségtelenül igen nagy áldozatokat követel az államtól. De nincs Európában egy főváros sem, a mely nagygyá fejlődött volna állami támogatás nélkül. Ha azt akarjuk, hogy oly arányban fejlődjék tovább Budapest, mint a milyenben eddig fejlődött, ha egy hatalmas metropolist óhajtunk, mely igazi középpontja legyen a magyarság egész életének, a gazdasági ós szelleminek egyaránt, melyet büszkeséggel mutogathatunk az idegen utazónak, mely tiszteletet kelta Nyugot fiában s imponál a Kelet felé: akkor nem szabad sajnálnunk azokat az összegeket, melyekkel e javaslat, ha törvénynyó válik, járni fog. Ezek azok az okok, melyek folytán javasoljuk a t. képviselőháznak, hogy a javaslatot az ide mellékelt szövegezésben elfogadni méltóztassék. Budapest, 1908. évi október hó 28-án. Hoitsy Pál s. k., Széli Kálmán s. fa, a pénzügyi bizottság élőadója. a pénzügyi bizottság elnöke.