Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-923. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekű villamos vasut engedélyezésének megtörténtéről

278 923. szám. nak előállitása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén- álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyílás nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyílt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők és pedig kőből; ' téglából vagy portlandczement-betonból, a pályaszinig számított legalább 060 m. magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 2*0 m. nyílásig — betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el, Vasúti betoncsőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1*0 m. A betoncső-áteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyílt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 2 0 m. nyílásig tölgyfából, és ennél nagyobb nyílásoknál vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A vasvázas betonból készítendő műtárgyak tervezésénél és méretezésénél alapul veendő föltételeket, valamint az ezekre vonatkozó jótállási kötelezettséget, illetve batáridőket a kereskedelemügyi minister az e nemű műtárgyak részletes építési terveinek elbírálása alkalmával fogja megállapítani. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások, megállóhelyek és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyílt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 30.660/1907. számú szabályrendeletében megszabott terhelés, illetve méretezési eljárás és igénybevételek alapul vételével számitandók. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandczement-betonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő eg> éb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy /