Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-923. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekű villamos vasut engedélyezésének megtörténtéről

270 , 928. szám. értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti úton fogja meg­állapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szol­gálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 19. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kap és köte­lezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezéseket, a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alati szakadatlanul üzletben tartsa és a szük­séghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására és azon bővíté­sekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti táviratokat, távbeszélőket és villamos jelző­berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. tör­vényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgy­szintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes á vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön enge­dély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berende­zések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és hasz­nálhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkal­mazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirda­igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasút­vonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mind­egyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz, a szóban forgó mun­kálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszer­kezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents