Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-923. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekű villamos vasut engedélyezésének megtörténtéről

923. szám. 265 budapest-vidéki közúti vasúttársasággal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés, továbbá a keresztezés folytán a csatlakozási közös állomásokon, illetőleg a keresztezés helyén szükségessé való új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy egyíittes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény, létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 8. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 9,000.000 K, azaz: kilencz millió koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 1,350.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 130.000 korona kihasítandó és készpénzben vagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaság kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben mint tartalék külön kezelendő. Azonkívül a ténjdeges építési ós üzletberendezési tőkéből 10.000 korona kizárólag készpénzben hasítandó ki, mely összeg az engedélyezési tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások értelmében a hóvédművek és vizjavitási berendezések költségeinek fedezésére szolgál. Ezen külön tartalékalap netáláni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat &$. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesitendők. 9. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhaszKépvh. iromJánt. 1906—1911. XXVIL kötet. 34