Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.
Irományszámok - 1906-922. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a homonna-takcsányi h. é. vasut engedélyezése tárgyában
922. szám. 249 pedig az állomások, a magas épitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrház-kiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság útján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/oo-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250- méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapitott irány- és lejt viszony oknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 m. (négy méter) legyen. i Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig IV2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig •legalább l 1 /^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembejövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassók. Az anyagárkok ós egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek ós általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. Képvh. iromány. 1906—1911. XXVII. kötet. , . 32
