Képviselőházi irományok, 1906. XXVII. kötet • 915-925., CXLVII-CLII. sz.

Irományszámok - 1906-922. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a homonna-takcsányi h. é. vasut engedélyezése tárgyában

r - - \ 922. szám. 233 A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmórővel nem birhatnak. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23­6 kilogrammnál köny­nyebbek nem lehetnek és függő sinkötós alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, hogy igénybevételük 6 000 kilogramm kerék­nyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon A helyi érdekű vasút csatlakozás folytán előálló szükséghez képest megfelelően átalakítandó és kibővitendő. Homonna m. kir. államvasuti állo­máson kivül a következő állomások, illetve megállóhely lesznek létesi ; tendők: 1. Nagykemencze rakodóállomás 200 m. hosszban. 2. Czirókahosszúmező állomás 250 m. hosszban. 3. Ozirókabéla megállóhely 70 m. hosszban. 4. Szinna állomás 300 m. hosszban. 5. Takcsány végállomás 395 m. hosszban. A helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 3,460.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 128.624 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 185.000 korona, rendes tartalék­alap képzéseié 30.000 korona, végül a szükséghez képest előállítandó hóvéd­művek, valamint az e czólra szükséges területek megszerzése, illetve bizto­sítása költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lesz fordítandó A külön tartalékalapnak rendeltetésszerű felhasználása után netán fen­maradó része a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A kilométerenkénti épitési költségeknek aránylag magas volta — elte­kintve az épitési anyagok és munkabérek árának az utóbbi időben történt rendkivüli emelkedésétől — főleg a földterületek drága kisajátításában, továbbá abban találja magyarázatát, hogy az aránylag rövid vonalon igen sok áteresztő és hid előállítása, valamint sok állomás létesítése válik szük­ségessé. A 3,460 000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o-a vagyis 1,211.000 K erejéig törzsrészvények, 65°/n-a vagyis 2,249.000 K be­szerzése czóljából pedig 78°/o-os kibocsátási árfolyamon számított és 5°/o-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttatnak ki. Az 1,211 000 korona törzsrószvénytőke fedezésére a következő érdekelt­ségi hozzájárulások vétettek számításba: 1. Zemplén vármegye . . . . . 45.000 K 2. Szinna község ...... 18.000 K 3. Takcsány község . . .< . . . 6.000 K 4. Magánosok . 470.000 K Összesen . . . 539.000 K. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4., illetve 7. §§-ai alapján törzsrész­vények ellenében a helyi érdekű vasút javára a következő állami hozzá­járulások biztosíttattak : a) a m. kir. posta ingyen szállítása fejében átalánykópen a vasút köz­forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymás után következő 50 éven át fizetendő évi 10.000 korona átalány 200.000 korona tőkeértékben; i) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adomány­ból ugyancsak 50 éven át 17.300 korona évjáradék 346.000 korona tőke­Képvh. iromjány. 1906—1911. XXVJL kötet. 80

Next

/
Thumbnails
Contents