Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-901. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

58 901. szám. a végrehajtás első sorban az előírás helyén kisérlendő meg s csak akkor, ha ott ez sikerre nem vezet, foganatosítandó a hátralékos lakhelyén. Arra nézve, hogy az előírás helyén kívül lakó adóköteles ellen vezetendő végrehajtás foganatosítására miért tartom a jelen szakaszban foglaltakat szükségesnek, álláspontomat már az indokolás általános részében előadtam. A 42—44. §§-hoz. Az itt felvett rendelkezések lényegileg megegyeznek az 1883 : XLIV. t.-cz. 52., 53. és 83. §-aiban foglaltakkal. Az az intézkedés, melylyel a behajtó közegek működését a főnök, illetve a végrehajtás tulaj donkép eni foganatosítására hivatott községi közegek felügyelete és ellenőrzése a'á helyezem, a fokozatos felelősség elvéből folyik. A 45—46. §§-hoz. A végrehajtás fokozatai maradnak az eddigiek azzal az eltéréssel, hogy az írásbeli megintést csakis a közvetlen fizetőknél tartom fenn, a hirdetményes megintést pedig kiterjesztem a törvényhatósági joggal felruházott városok adózóira is. Az írásbeli intéseknek évnegyedenkint való kiállítása és kézbesítése ugyanis a községekben és városokban óriási munkával jár a nélkül, hogy a fizetési készségre nagyobb mértékben serkentőleg hatna, a mennyiben ezt a készséget különösen oly helyeken, hol a nép kizárólag földmivelésből él, nem annyira az adóintő, mint inkább a jövedelmi forrásoknak megnyílta irányítja. Községekben és rendezett tanácsú városokban azokkal szemben, kiknek évnegyedi adótartozása hat koronánál nem több, a törvény most is csak a hirdetményes megintést alkalmazza a nélkül, hogy ebből az adózókra jogsérelem keletkezett volna. Bátran általánosíthatjuk tehát az intésnek ezt a formáját a községnél (városnál) fizetőkre még azért is, mert annak díjtalan volta a félre is előnyösebb, s mert továbbá a több adót fizető rendszerint magasabb intelligentiájánál fogva adójának esedékessé váltát ugy is tudja. A közvetlen fizetőknél az írásbeli intést azért kellett továbbra is fentartanom, mert az intést a kir. adóhivatal a felekkel más módon közölni nem tudja. A 47—48. §§-hoz. A végrehajtás előkészítéséről szóló ezeket a rendelkezéseket az 1883: XLIV. t.-cz. 56. és 57. §-aiból vettem át azzal a kiegészítéssel, hogy az előírás helyén foganatosítandó zálogolásoknál — egyszerűsítés szempontjából — a hátralékok mindjárt a zálogolási jegyzőkönyveken mutattassanak ki. A 49. §-hoz. Az 1883 : XLIV. t.-cz. 58. §-ának eddig csak a székesfővárosban érvényben álló azt a rendelkezését, mely szerint a zálogolások egy becsüs közbenjöttével ejtendők meg — alkalmazkodva az 1881 : LX. t.-cz. 71. §-ához is — általánosítottam, mert két becsüsnek alkalmazását semmiféle érdek sem kívánja, a községekre és a városokra pedig felesleges terhet ró.