Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-901. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

901. sízám. 55 A 6. §-hoz. Az együtt könyvelt egyenes adóknak esedékességét nemcsak megszokottságánál fogva, hanem azért is változatlanul hagytam, hogy az adójövedelmek egyenletes befolyását biztosítsam és hogy a kisemberek részére az adófizetést a kisebb részletekben való töiieszthetés által is megkönnyítsem. Egyes törvényhatóságok kérték ugyan, hogy a kizárólag földmíveléssel foglalkozó kisebb adózókra nézve a fizetési határidők az aratás utáni időre tétessenek; veszedelmes dolog lenne azonban az esedékességet a kerese:i osztályok szerint felbontva megáliapitani, — mert ez azután az esedékességnek adónemek szerint leendő megállapítására vezetne, ezzel pedig a közszolgáltatások egyesitett kezelésének nagy vívmányát döntenénk halomra. Az a rendelkezés, mely szerint az adónak szaporodás vagy törlés folytán bekövetkező évközi emelkedése vagy apadása az évi tartozás helyesbítésének tekintendő s hogy az évközi szaporodás nem egyszerre, hanem a könyvelés megtörténtéig lejárt részletei szerint válik esedékessé, a számviteli renden nyugszik és megfelel a jelen szakaszban az esedékességre vonatkozólag felállított általános elvnek. E §. az előre történt fizetéseknél a kamattérítés eddigi kedvezményét megszünteti ; mert normális állami pénzügyi viszonyok melleit az államnak nem érdeke, hogy a tőkeelhelyezésnek ezt a módját az általános kamatlábat rendszerint meghaladó kamatoztatás által elősegitse. Hogy a bármely okból történt visszafizetéseknél csak a visszafizetett összeg ufán tényleg befizetett kamatok téríthetők vissza, a fentebb elmondottaknak következménye. A 27. §-hoz. A késedelmi kamatok mikénti számításánál a kamatszámítás általános szabályait vettem alapul. Eme szabályoknak megfelelőleg az 1883:XLIV. t-czikknek 41. §-a az adózóra nézve előnyösen oda módosul, hogy a kamat nem az illető évnegyednek végéig, hanem csak a befizetés napjáig számitható. Ugyancsak az adózó közönség érdekében véltem helyesnek annak kimondását is, hogy részletfizetéseknél, ha azok a hátralék és kamatainak teljes törlesztésére nem elegendők, a befizetett összeg elsősorban a múlt évekből származó adólőkeháfralék, másodsorban az ez után járó késedelmi kamatokra fordiltassék. Ugyanez a sorrend tartandó be a folyó évi tartozásokra szánt törlesztéseknél is, ha a múltra szóló tartozások már fedezetet nyertek. Ennek a jogszabálynak gyakorlati kivitele a legegyszerűbben akképen oldható meg, ha az év lejártával fenmaradt tőkehátralék után járó kamatok egyénenkint kiszámíttatván — nyilvántartatnak, mi által a kamatszámítás helyességének ellenőrzése is szerfelett meg van könnyítve. Ugyancsak a könnyebbség okából proponálom azt is, hogy a koronán aluli összegek után kamatszámításnak helye nincs. A 28. §-hoz. A közvetlen adófizetés jól bevált rendszerét továbbra is fentartottam. A tapasztalás szerint ez a rendszer csak annyiban szorul kiegészítésre, hogy az adóösszeg mennyiségére való tekintet nélkül közvetlen fizetőkké kellett tennem a közbirtokosságokat, a volt úrbéri községeket, a vagyonközségeket és a horvát-