Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-901. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

34 901. szám. előzőleg, az 1881 : LX. t.-cz 189. §-ában megállapított sorrend szerint, törvényes elsőbbséggel bíró tételként kifizetendő: a) az azon ingatlant terhelő, a végrehajtási zárlat elrendelése előtt már esedékessé vált és a végrehajtási zár alá vétel elrendelésétől visszafelé számítva három évre eső állami, törvényhatósági és községi adó, vízszabályozási költség, szőlődézsma, úrbéri és más hasontermészetű váltság és szőlöíelujítási kölcsöntartozás (1896 : V. t.-cz. 12. §-a); b) azon illeték, mely a fennálló törvények és szabályok értelmében a zár alá vett ingatlant terheli. A zárlat alá vett ingatlanokat terhelő föld- és házadót, az ezek ufán eső törvényhatósági és községi adókat, valamint a jövedelemadóról szóló törvény 1. § ának 7. és 8. pontjához képest netán kivetett jövedelemadót és egyéb a zárlat alá vett vagyont terhelő köztartozást, ha azok a zárlat tartama alatt válnak esedékessé, minden más követelést megelőzőleg közvetlenül a zárgondnok fizeti. A jelen, valamint a 83. §-ban emiitett köztartozásoknak bejelentését és a kincstárnak a sorrendi tárgyaláson való képviseletét helyben a kir. pénzügyigazgatóságok (adófelügyelő), másutt a kir. adóhivatalok, illetőleg ott, a hol kir. adóhivatal nincs, a községi jegyzők felelősség mellett látják el. 85. §. Az egyenes és közvetett adók, az egyenes adók módjára beszedendő követelések és tartozások, végre az illetékek a következő esetekben évülnek el: 1. Ha azok nem vettetnek ki öt év alatt attól a naptól számítva, a mikor : a) az adótárgy illetőleg az adóköteles jövedelem keletkezett, vagy a jövedelemadó és a hadmentességi díj fizetésére nézve az adókötelezettség beállott; b) az illetékkiszabás alapját képező jogügylet illetékkiszabás végett bejelentetett ; c) a felfüggesztő feltételhez vagy a kezdetre nézve időponthoz kötött jogügyleteknél a feltétel teljesült vagy az időpont bekövetkezett; d) a birói beavatkozást nem igénylő haláleset beállott; e) a bíróilag tárgyalt hagyatékoknál a hagyatéki eljárás befejeztetett. Azon illetékköteles felekre nézve, a kiket a bejelentési kötelezettség nem terhel, valamint azon szerződő félre nézve, a ki a jogügylet kikötései szerint az illetékfizetésre kötelezve nincsen, az illetékfizetési kötelezettség a jogügylet létrejöttétől számított 5 év alatt akkor is elévül, ha a jogügylet bejelentése elmulasztatott. Az illetékeknek kiszabhatása tiz év alatt általában elévül. 2. Ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt a félnek kézbesített írásbeli intés, vagy zálogolás avagy telekkönyvi bekebelezés által nem biztosíttatnak. Ha az érvényesítés ezen módjainak bármelyike is alkalmaztatik, az a még be nem következett elévülést félbeszakítja, illetőleg az elévülés időtartamát további öt évvel hosszabbítja meg. Bekebelezés esetében azonban csakis az az adóhátralék, illetőleg e hátraléknak az a része tekinthető biztosítottnak, mely a bekebelezés óta történt befizetésekkel vagy leírásokkal fedezve még nincs. 3. Jövedéki kihágás esetében az elévülési határidő a kincstárt megillető rendes adóösszegre nézve attól a naptól számíttatik, a mely napon a kihágás elkövettetett.