Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-914. A kivándorlási bizottság jelentése a magyar királyi belügyminister által benyujtott "a kivándorlásról" szóló 818. számú törvényjavaslathoz

914. szám 137 a 4. pontjába pedig felvétetett, hogy a vállalkozó a biztosítást lehetőleg valamely hazai biztosító társulatnál köteles eszközölni. Az 5-ik pont után következő bekezdés a bizottság határozata szerint a következőleg hangzik: Ellenben tilos a vállalkozónak... az ezután következő 1, 2, 3 a, b, c-vel helyettesitett s ezen szakasz utolsóelőtti sorába a helyének kifejezés után beiktatta a bizottság, az idejének szót. A következő szakaszok a 26-ikig bezárólag elfogadtatván, a 27-ik szakasz második sorába felvette a bizottság azt a rendelkezést, hogy a hajónak, a melyen a kivándorlók szállíttattak, a kivándorlásra alkalmasnak kell lenni. A 29-ik § d) pontját, tekintettel arra, hogy a rendelkezés esetleg a külföldi államokban visszatetszést fog szülni, a bizottság törlendőnek találta, ellenben az e) pontot kibővítette azzal, hogy a kivándorlási alap a belügyminister által ideutalt egyéb összegekből is fentartatik. A 32-ik §. befejező tótele ekként módosul: ennek felhívására véleményt ad. A 33-ik szakasz 5-ik sorába a Magyar Gazdaszövetség kifejezése után felvette a bizottság a következő rendelkezést: Országos Iparegyesület és a Gyáriparosok Országos Szövetsége Ugyanezen szakasz 7-ik sora után felvette a bizottság a következő uj bekezdést: Tagjai továbbá a munkások érdekképviselete részéről a belügyminister által megállapított módon megválasztott két tag; végül a mezőgazdasági érdekképviselet törvényes szervezése esetén az országos mezőgazdasági kamara, vagy vidéki kamarák által választandó; ez időpont bekövetkezéséig pedig a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által kiküldendő két tag. A 35-ik §-nál azonban módosítást tett a bizottság, hogy a belügyminister a szükséghez képest kivándorlási biztosokat alkalmazhat s ennek megfelelőleg módosul a 36-ik szakasz is. A büntetető határozatokat tartalmazó 6-ik fejezet 41-ik szakaszából az igazságügyminister ur képviselőjének indítványára kihagyattak a következő szavak: vagy ha azt a cselekményt oly egyén követi el, a ki a jelen törvénybe ütköző bűntett, vétség, vagy kihágás miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta 5 év még el nem telt, helyettük e szakasz első bekezdése a következő pótlást nyerte: Visszaesés esetében, ha az előző büntetés kiállása óta két év még el nem telt, a kiszabható büntetés legkisebb mértéke 15 napi elzárás és 100 korona pénzbüntetés. A módosítás megokolása az, hogy a kihágás természete, azaz, ha visszaesésben követik el, nem változik meg s nincs ok, melynél fogva az ismétlés esetén vétséggé minősíttessék. A 42-dik szakasz első bekezdésének 7-dik sorába a jogosult szó után felvétetett e kifejezés: kihágás miatt. A 45-dik szakasz 5-dik bekezdése gyanánt elfogadta a bizottság a következő pótlást: 5. A jelen törvény 22-dik §-a ellenére a szerződésnek kézbesítését, vagy a törvényhatóság első tisztviselőjéhez való beküldését elmulasztja. A következő pontok számozása ennek megfelelően módosul. KiápjvW. iromány. 19081—1911. XXVI. Kötet. 18