Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-899. A pénzügyi bizottság jelentése "a szeszadóról, valamint a szeszermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról" szóló 896. sz. törvényjavaslat tárgyában
384 899. szám. Az ipari szeszfőzdék termelési költségeiknek fokozásáért, a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési jutalmaiknak leszállításáért pedig a javaslat a kiegyenlítést mindkét csoportnak azzal az intézkedésével adja, hogy a fogyasztási adónak két tótele közötti különbözet mértékét 4 fillérrel fokozza, minek következtében a kontingens nyersszesz ára hektoliterenkint 4 koronával emelkedni fog. Minthogy a szesztermelés minden vonatkozásaiban a legközvetlenebb kapcsolatban áll a mezőgazdasági üzemmel, a mennyiben ez az iparág az egy oldala magtermelést korlátozhatja s egyúttal a szeszgyártásnál nyert moslékkal nagyobb állathizlalás folytatását is lehetővé teszi s ez által a gazdaságnak természetes trágyaszükségletót is fedezi: Jennélfogva kiváló közgazdasági érdekek a szesztermelésnek minél nagyobb mérvű deczentralizáczióját sürgetik, mi csakis a mezőgazdasági szeszfőzdék szaporítása utján történhetik. Miután pedig a csak kisebb üzemre berendezett mezőgazdasági szeszfőzdék létesítése exkontingens szesz termelésére nem alapitható, mert ilyen kis üzemekben az exkontingens szesz gazdaságosan már nem termelhető; másrészt pedig szeszfogyasztásunk természetes növekedése nem oly mérvű, hogy az összkontingensnek ezen alapon bekövetkezhető felemeléséből bárcsak annyi uj mezőgazdasági szeszfőzde legyen kontingentálható, mint eddig: ennélfogva a szesztermelés deczentralizáczióját nem segíthetjük elő más, mint csak azon módon, hogy az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék rószeltetése czéljából az ipari szeszfőzdék kontingensét, valamint azon mezőgazdasági szeszfőzdék kontingensét is, melyeké 960 hektolitert meghalad, apasztjuk s pedig oly mértékben, hogy óvenkint legalább 20—25 uj mezőgazdasági szeszfőzde kontingentálható legyen. , > ^--—"~-=—-"W"" ,~—J«« A belterjes mezőgazdasági termelés terjesztése érdekében alkalmazott ezen apasztásokórt azonban a javaslat kártalanítást nyújt azoknak az ipari és mezőgazdasági szeszfőzdéknek is, melyeknek kontingense részben elvonatik. Ezt a kártalanítást a javaslat minden hektoliter elvont kontingensért közel ugyanolyan összegben adja, a mint ezt az 1900. évi IX. t.-czikk is a hasonló czélbói elvont kontingensért adta, s a leszállítást azon helyes okból alkalmazza, mert a javaslat azon intézkedésével, hogy a fogyasztási adó két tótele közötti különbözet mórtókét fokozza, egyidejűleg az illető szeszfőzdéknél megmaradt kontingenst értékesebbé is tette, tehát a levonást szenvedett szeszfőzdék részben ez által is kártalanittatnak. A mi az összkontingensnek az egyes szeszfőzdék között való egyénenkénti felosztását illeti, úgy erre nézve megemlítjük azt, hogy a felosztás azon az alapon történik, melyet az érdekeltek köréből a kormány által összehívott szakórtekezlet is kijelölt, t. i. az illető szeszfőzdéknek mai kontingensének arán} 7 ában; hasonlóképen az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék rószeltetése szintén az emiitett szakértekezlet által is helyesnek nyilvánított olyan alapon szabályoztatik, mely az 1900. évi IX. t.-cz. alapján eddig is alkalmazva lett. Ezekben óhajtottuk megismertetni a javaslatnak főbb intézkedéseit, melyeket helyeseknek találunk s ezért tiszteletteljesen javasoljuk a T. Képviselőháznak, hogy azt elfogadni méltóztassék. Budapest, 1908. június hó 13-án. Roitsy Pál s. &., Széli Kálmán s. k., a pénzügyi Usottsdg előadója. a pénzügyi bizottság elnöke.
