Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-896. Törvényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról
360 896. szám. 73—75. §-ok hasonlóképen csak annyiban módositják az e részben jelenleg is érvényben levő határozmányokat, a mennyiben ez az ellenőrzés hatékonyabb gyakorolhatása czéljából szükségesnek bizonyult. Itt megjegyzem azt, hogy a most is érvényes ama rendelkezést, mely szerint a finomítás alá veendő már megadóztatott szesz legalább 30 foknyi alkoholtartalommal kell, hogy birjon, a javaslat szintén továbbra is érvényben tartja. Ezen rendelkezésnek érvényben tartása abból az okból szükséges, mert ha megengedtetnék, hogy kisebb alkoholfoktartalommal is biró már megadóztatott szesz adómentesen finomittassók, ez esetben meghiusittatnók annak a czélnak elérése, melyre az átalányozási szabályoknak szükségessé vált szigorítása által törekszünk. Az'emiitett minimális alkoholtartalom mellő-. zése, vagy leszállitása esetében ugyanis az átalányozás mellett adózó szeszfőzdék csak alacsony alkoholfok tartalmú alszeszt termelnének, melyet azután adómentesen töményitenének fogyasztásra alkalmas magasabb alkoholfoktartalmú szeszszé s ezen az < utón a szeszfőzőkészüléknek az átalányozás alapjául vett termelőképességét oly mértékben fokozhatnák, hogy a most megszüntetni czélzott visszás és káros helyzet ismét előállana. A 76. és 77. §. a szeszadónak és a sajtolt élesztő termelése után járó adónak esedékességét ós ezen adók hitelezésének feltóteleit szabályozzák. A most érvényben levő erre vonatkozó törvényes határozmányok szerint a készpénzben előre befizetett szeszfogyasztási adó ós sajtolt élesztő adó után engedélyezett l I / 3, illetőleg 2°/o kamatleszámitolást ez a javaslat mellőzi egyrészt azért, mert a czukorfogyasztási adó után engedélyezve volt kamatleszámitolás szintén beszüntettetett, és az egyéb fogyasztási adóknál sincsen ilyen kamatleszámitolás engedélyezve; másrészt pedig azért mellőzi e javaslat a kamatleszámitolást, mert az emiitett adóknak készpénzben való befizetése amúgy is csak kivételesen történik, s rendszerint ezen adókra nézve a hitelezés vétetik igénybe. Épen ezért ez a javaslat, tekintettel arra is, hogy az adónak tétele felemeltetik, azt a könnyitést szolgáltatja, hogy az adó hitelezésének tartamát az olyan szesz után fizetendő adóra nézve, mely szesz hosszabb tartamú raktározást igényel, jelentékenyen megnyújtja ós a raktározás tartamához képest két évig is terjedhető hitelezést enged. A hitelezés tekintetében könnyitést ad e javaslat a termelési adó alá eső szeszfőzdéknek is az által, hogy a most érvényben levő törvényes határozmányoknak azt a rendelkezését, mely szerint hitel csak azoknak adható, kik egy termelési időszak alatt legalább 1.200 K termelési adót fizetnek, mellőzi. A 77—90. §-ok a szeszcontingens megállapítására és annak a fogyasztási adó alá eső egyes szeszfőzdék között való felosztására vonatkozó határoz- \ mányokat tartalmazzák. Ezen határozmányok közül azokat, melyek az összcontingenst megállapitják, valamint azokat, melyek ezen összcontingensnek a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék két csoportja között való felosztása, úgyszintén azokat is, melyek az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék rószeltetésére szánt contingensnek igénybevétele iránt rendelkeznek, ezen indokolás általános részében kimeritően megokoltam; miért is e helyen csak azoknak a rendelkezéseknek indokolására szorítkozom, melyek a contingensnek az egyes szeszfőzdék között való felosztását és az egyéni contingensek további változását szabályozzák. A most emiitett rendelkezések szerint minden olyan szeszfőzde, mely jelenleg contingenssel bir, abban az e javaslat szerint történő felosztás alkalmával is részesülni fog.
