Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-896. Törvényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról

896. szám. 325 illető termelési időszakba eső január hó 1-ső napjáig üzembe nem helyeztetik, a részére kiosztott kontingenshez való igényét végleg elveszti s ezen kivül a letett biztositók is veszendőbe megy és az a jelen törvény 88. §-a szerint fizetendő kártalanítás, illetőleg megváltás részbeni fedezésére fordítandó. A 81. §. b) pontja alapján kontingensben részesült új mezőgazdasági szeszfőzdék által az 1900. évi IX. t.-cz. 2. §-a értelmében hasonló rendeltetéssel letett biztosíték akkor megy veszendőbe, s az ilyen szeszfőzde a részére kiosztott kontingenshez való igényét akkor veszti el, ha az illető szeszfőzde 1910. évi január hó 1-ső napjáig sem helyeztetik üzembe. A biztosíték elvesztése nem következik be abban az esetben, ha a szeszfőzde üzembe helyezését valamely hatósági intézkedés, vagy magát a szeszfőzdét pusztított valamely elemi csapás gátolta meg. A pénzügyminister kivételes méltánylást érdemlő körülmények közt más esetben is a biztosíték visszaadását elrendelheti. Az a kontingens, mely annak folytán kerül rendelkezésre vksza, mert valamely új mezőgazdasági szeszfőzde üzemét a törvényszerű határidőben nem kezdette meg, a már létező azon mezőgazdasági szeszfőzdék kontingensének kiegészítésére fordítandó, melyeknek kontingense a velük kapcsolatos mezőgazdaság kiterjedéséhez mérten aránytalanul csekély; e kiegészítés utján a szeszfőzde kontingense 600 hektoliteren túl nem emelhető. Ezen kiegészítést kérő mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetése hasonló eljárás szerint történik, mint az tijonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetése. 85. §. I. Az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére a 84. §. szerint termelési időszakonként az 1909. évi szeptember 1-től 1914. I évi augusztus végéig terjedő öt termelési időszak mindenikében 17.000 hektó- I liter kontingens azon ipari szeszfőzdéktől vétetik, a mely szeszfőzdéknek a : 88. §. határozmányai szerint őket ugyanabban a termelési időszakban megillető s meglevő egyénenkénti tör/skontingense 2.000 kektolitert meghalad, és pedig az e mórtéket meghaladó részből való egyenlő százalékos levonás utján. Az 1914. augusztus 31-ét követő termelési időszakok mindenikében az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére 12.500 hektoliter kontingens fordítható, a mely egészben azon mezőgazdasági szeszfőzdéktől vétetik, a melyeknek a 83. §. határozmányai szerint őket ugyanabban a termelési időszakban megillető s meglevő egyénenkénti törzskontingense 960 hektolitert meghalad, ós pedig e mórtéket meghaladó részből való egyenlő százalékos levonás utján. II. Ha valamely ipari szeszfőzde kontingensét egészben vagy részben vételre felajánlja, a pénzügyminister azt az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére szükséges mennyiség erejéig a 88. §. utolsó bekezdésében meghatározott összeg mellett megváltja. Ha önkéntes felajánlás folytán megváltott kontingens az 1909/1910—1913/1914-iki termelési időszakok valamelyikében rendelkezésre áll, ez esetben ez az ipari szeszfőzdéktől megvonható 17.000 hektoliter kontingensbe betudandó ugy, hogy az ipari szeszfőzdéktől az illető termelési időszakokban a 17.000 hektoliternek csak annyi része vonandó el, a mennyi az önkéntes felajánlás folytán megváltott s rendelkezésre álló kontingensben fedezetet nem talál. Ha pedig ilyen megváltott kontingens a későbbi termelési időszakok valamelyikében áll rendel-