Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-896. Törvényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról
896. szám. 323 csak ha ilyenek által az illető termelési időszakban igénybe nem vétetnék, használható fel ez a rész is más uj mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetósóre. A kontingensben való rószeltetés tekintetében az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdékkel azonos elbánás alá esnek a már létező azon mezőgazdasági szeszfőzdék is, melyek kontingens nélkül tartatnak üzemben. Az emiitett termel isi időszakokban újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék mindegyikére nézve, az illető szeszfőzdével összefüggő mezőgazdasági követelményeknek tekintetbe vételével és a mezőgazdasági szeszfőzdék sorából a földmivelésügyi minister kijelölése alapján meghívandó két szakértő, a Horvát-Szlavonországokban létesítendő szeszfőzdékre nézve pedig Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjának kijelölése alapján meghívandó szintén két szakértő meghallgatása után a pénzügyminister állapítja meg azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára az egyes termelési időszakokra igénybe vehető kontingensből részesül. Részeltetést csak szövetkezeti vagy olyan szeszfőzde igényelhet, mely a vele kapcsolatos mezőgazdasággal együtt ugyanazon személy tulajdonát képezi és mely szeszfőzde gyári berendezését hazai gyáraktól szerzi be. Azon követelmény alól, hogy a szeszfőzde a vele kapcsolatos mezőgazdasággal együtt ugyanazon személy tulajdonát képezze, kivétel engedhető, ha kedvezőtlen talajviszonyai miatt a tulajdonul birt mezőgazdaság a szeszíőzósi anyagokat egymaga még nagyobb részben sem szolgáltathatja; ilyen esetben a részeltetést igénylő szeszfőzde még egy más oly mezőgazdasággal való kapcsolata alapján is kontingentálható, mely más személynek képezi tulajdonát. Oly esetben, midőn a gyári beiendezés hazai gyáraktól bármi oknál fogva csak aránytalanul nagy költség mellett volna beszerezhető, a pénzügyminister, egyetértőleg a kereskedelemügyi ministerrel, e kötelezettség alól felmentést adhatJ A részeltetést kérő az igényelt kontingens minden hektolitere után 10 K-val számítandó összeget készpénzben, vagy a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírokban letété meny ezni tartozik annak biztosításául, hogy a szeszfőzdét az illető termelési időszakba eső január hó 1-ső napjáig tényleg üzembe helyezni fogja. A pénzügyminister szövetkezeteknek a biztosíték letételére rendeleti utón könnyítéseket engedhet. Újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdének törzskontingense 720 hektolitert meg nem haladhat és ugyanazon személy, még akkor is csak egy újonnan keletkező szeszfőzdére nézve részeltethető kontingensben, ha az általa bejelentett több szeszfőzde önálló kezelésben levő külön-külön mezőgazdaságokon létesíttetnék is. Ha az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék rószeltetésére a 85. §. szerint igénybe vehető kontinens valamelyik termelési időszakban nem elegendő arra, hogy a részeltetést igénylő minden egyes uj mezőgazdasági szeszfőzde számára a részesedési alapjának megfelelő, de 720 hektoliternél nem nagyobb törzskontingens, illetőleg az e hányadnál esetleg kisebb mennyiségben kért törzskontingens kiosztható legyen: ez esetben csak annyi uj szeszfőzde lesz kontingentálható, a hánynak a részesedési alapnak megfelelő törzskontingens a felosztás alá kerülő mennyiségből kijut. E meghatározásnál az illető vidékek mezőgazdasági követelményei és az is figyelembe veendő, hogy az igénylő szeszfőzdék közül első sorban azok 41*
