Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-893. Törvényjavaslat az állatenyésztés fejlesztéséről
8Ö3. szám. 265 jogosultaknak engedélyezhetők legyenek, szóval, hogy ezen tekintélyes tőkével rendelkező alap állandóan forgatható legyen. Az alapból engedélyezett kölcsönben részesültek rendszerint megfizetik a kamatokat, de a tőkéből nem törlesztenek s ekként elvonják az alapot voltaképeni rendeltetésétől. Ezen tapasztalaton okulva tettem kísérleteket a tenyészanyag bevásárlására fordítandó ós pénzintézetektől felveendő kölcsönök kamatterhének megkönnyítésével. Ezek beváltak. Az 1895-ik évi XLVII. törvényczikk hatályon kívül helyezésével ós a kérdéses alapnak más czélokra való felhasználásával egyidejűleg gondoskodni kell tehát arról is, hogy az állattenyésztés érdeke ugyanazon téren és irányban az alap helyett egyéb és ennél gyakorlatibb eszközökkel szolgáltassák. A jelzett tenyészanyag bevásárlásához felvett kölcsönök kamatterhének megkönnyítésével a m. kir. állattenyésztési, illetve ezentúl m. kir. gazdasági felügyelőségek azon befolyását is biztosítom, mely a kérdéses bevásárlások vezetésével a köztenyésztés irányításában rendkívül hasznosnak bizonyult. Figyelemmel pedig ezen természetű állami kedvezmény iránt előreláthatólag ezentúl még nagyobb mértékben várható érdeklődésre, megszabandó annak idő- ós értékbeli határa, a mi annál inkább lehetséges, mert tapasztalat szerint a kérdéses kölcsönök czéltudatos és okos felhasználása esetén az állami kedvezménynek megállapított mértéke a siker biztosításához tényleg elégséges. Az 5-ik pont alatt a tenyészállatok állami díjazásáról van szó. Az állattenyésztés fejlesztése körül külföldi tapasztalatok szerint a jó minőségű apaállatokról való gondoskodás mellett a legelő és a díjazás kérdésének szerencsés megoldása bir kiváló jelentőséggel. A svájczi tenyésztők csodás haladása, mely az állattenyésztés iránti általános érdeklődésnek s a tenyésztési ismeretek általánosításának tulaj donitható, az ezen czélokat szolgáló díjazással kapcsolatos szemlók évtizedes gyakorlatára vezethető vissza. A díjazások törvényes szabályozásáról a kantonok nagy tanácsa már a múlt század közepén gondoskodott. Ezt szolgálják a kantonális rendeleteken és regulativokon kivül az alábbi törvények is : »Gesetz betreffend die Ertheilung von Prámien zur Förderung der Thierzucht.« (1881.) »Bundesgesetz betreffend die Förderung der Landwirtschaft durch den Bund.« (1894.) A törvényhozás és az egyes kantonok évente százezreket fordítanak a tenyészállatok díjazására. Semmivel sem jellemezhető találóbban az angolok állattenyésztésének magas színvonala, mint az évente megismétlődő állatdíjazások szakadatlan sorával, mely áprilistól októberig jóformán minden napot igénybe vesz. Hogy mennyire az állattenyésztés az angol mezőgazdasági életnek teljes és mondhatni kizárólagos alapja és czólja, legfontosabb eleme, a díjazással kapcsolatos állatszemlók igazolják. Nem elég, hogy egy-egy hétre négy, öt díjazás esik, de gyakori, hogy felette jelentékeny és nagy vidéket felölelő ily szemlók egyidejűleg tartatnak. Önként értetődik, hogy legtöbbje helyi jelentőségű. Valamennyi azonban egy czólt szolgál. Rendeztessék ily szemle akár valamely faluban, szűk körben, akár nagy pompával ós az egész országra terj e dőleg: állandósítják az állattenyésztés iránti legnagyobb érdeklődést és terít épvh. iromány. 1906—1911. XXV. kötet. 34
