Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-893. Törvényjavaslat az állatenyésztés fejlesztéséről

893. szám; 268 Jági marha uralkodott, időközben nemcsak számban növekedett és különösen minőségben javult, hanem nagyrészben azon átalakuláson is átesett, mely a belterjes gazdálkodás kapcsán a gyorsan fejlődő, tejelő ós hizókony szarvasmarhafajták elterjedésében nyilvánul. Egykor virágzó sertéstenyésztésünk, mely a sertósvész sújtó csapása alatt jóformán megsemmisült, a számlálási és a külkereskedelmi forgalom adatainak tanúsága szerint ujabban lendületnek indult. Hasonlóan a juhtenyésztés is, különösen a fejős juhgazdaság észrevehetően fejlődik. A haladásnak mutatkozó ezen ielei azonban más országok hasonló természetű fejlődésével szemben épen nem megnyugtatók. Ugyanis a szarvasmarha-, sertés- ós juhállományt állategysógekre átszámítva, a legatóbbi két évtized alatt az állatállomány gyarapodott: -.'.' Svájczban . »•-.-, ..... 62-5°/o-kal. Dániában ............ 25-2 » Németalföldön . . 15-8 » Németbirodalombau . ....... . . 16*7 » Ausztriában 12.1 » Magyarországban ......... 3*5 ». Viszont a felsorolt országok állatállományát a mezőgazdaságilag használt területre osztva, következő eredmény mutatkozik: Egyszáz négyzetkilométerre esik: Németbirodalomban 7.895 állategység. Dániában . . . ,;.... . . . . 6-526 » Németalföldön . . , . . . . 6-436 » Svájczban . . . 5.614 » Ausztriában . . . . .. . . . 3.907 » Magyarországon . . ... . . 3.129 » Vagyis, mig a felsorolt idegen országokhoz viszonyítva a mezőgazdaságilag használt terület nálunk engedi ós követeli leginkább az állattenyésztés fejlesztését, addig a haladás e téren nálunk a legcsekélyebb. Midőn elismert tény, hogy a mezőgazdaság éltető ereje az állattenyésztés, melynek állapota a mezőgazdasági kultúra legmegbízhatóbb fokmérőjéül szolgál, az őstermelés jövedelmi forrásaira utalt országban az imént közölt számadatok bizonyító hatása elől nem lehet, de nem is szabad kitérni. E körülmény ós a gondozásomra bizott országos érdekek mérlegelése vezetett tehát azon elhatározásra, hogy a hazai állattenyésztés fejlesztésének kívánatos, sőt szükséges előmozdítására ismerten bevált, alkalmas eszközöket kérjek e törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás alapján a tisztelt országgyűléstől. Az eszközök megválasztásánál főleg három szempont vezérelt, u. m. az állattenyésztés fejlesztése érdekében az állam részéről eddig folytatott beavatkozás során szerzett tapasztalat, az idegen országokban e téren elért fényes sikereket teremtő eljárás, illetve gyakorlat mérlegelése, végül az államháztartás egyensúlyára vetett különös figyelem. A javaslat részletes indokolásából az első kéb szempont különben is kidomborodik. E helyen tehát csupán a pénzügyi kórdós tisztázásával óhajtok foglalkozni. Elismerem, hogy az országgyűlés e törvény elfogadásával évek sorára