Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

887. szám. 201 A javaslat V. fejezete a gazdasági népiskola fentartásáról és az állami segélyezés módjáról szól. Javaslatomban ugyanazon elveket tartottam szem előtt, a melyeket az 1884 : XVII. t.-cz. 87. §-ában a tanoncziskolák anyagi viszonyaira és állami segélyezésére nézve megállapit. Az idézett törvényszakasz igy szól: »A tanoncziskolák költségeire a jelen törvény alapján befolyó díjak és pénzbüntetések fordítandók. A mennyiben a községek a tanoncziskolák költségének fedezésére nem képesek, e czólból a községek, a belügyminister és a pénzügyminister engedélye alapján a községben fizetendő egyenes adó 2°/o-a erejéig külön adót vethetnek ki. Oly községek, a melyek vagyoni helyzetüknél fogva nem tarthatnak fönn tanoncziskolákat, segélyért a vallás- ós közoktatásügyi ministerhez fordulhatnak.« 30. §. Javaslatom ezen szakasza, egybehangzóan még az 1868: XXXVIII. t.-cz. 23. §-ában foglalt rendelkezéssel, megállapítja, hogy a gazdasági népiskola felállitásáról ós fentartásáról első sorban a község köteles gondoskodni és megállapítja az e czélra igénybe vehető jövedelmi forrásokat. Itt különösen figyelemmel voltam arra a súlyos helyzetre, a melyben községeink túlnyomó része kulturális intézményeinek a fentartása következtében vannak és épen azért a gazdasági népiskolára fordítandó jövedelmi források megjelölésénél főleg a népoktatási törvény által megállapított ós az elemi népoktatás mindennapi tanfolyamának czéljaira igénybe nem vett jövedelmi forrásokra voltam figyelemmel. 31. §. Épen azért, mivel a községek kulturális intézményeik ellátásáról már most is súlyos terhet viselnek, szükséges, hogy mindenütt, a hol a községek az előbbi szakaszban megjelölt forrásokból nem képesek gazdasági népoktatásukat szervezni ós fentartani, a közigazgatási bizottságok véleménye alapján erre a czélra állami segélyben rószesittessenek. Ismételve rámutattam, hogy mennyire fontos közérdek népünknek gazdasági művelése. Különösen ujabb socialis viszonyaink az államnak elsőrangú feladatává teszik, hogy a nópmilliókat olyan művelődésben részesítse, a melynek jövő óletfoglalkozásában hasznát veszi ós a mely a magyar állam nemzeti érdekeit is biztosítja. A gazdasági népoktatás állami segélyezése tehát teljesen indokolt. Már fennebb, az általános indokolás 21. lapján részletesen kimutattam, hogy az állami költségvetésben gazdasági népoktatási czélokra 1908. évre összesen 330.254 korona van előirányozva. Ezen törvényjavaslat alapján a gazdasági népoktatás czéljaira az állam segélye a következő czímeken vétetik igénybe. A gazdasági népiskolát tanítási eszközökkel a vallás- ós közoktatásügyi minister látja el (17. §.) A gazdasági tanítók tiszteletdíjára államsegélyt engedélyezhet (27. §.). Az állami gazdasági szaktanítók illetményeit viseli (28. §). Végre a gazdasági gyakorló terület felszerelési ós fentartási költségeinek fedezésére segélyt nyújt. Mindezen állami segélyezés azonban csak a törvényhozás által e czélra megállapított hitel keretében történhetik. Képvh. iromány. 1906—1911. XXV. kötet. 26