Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

887. szám. 189 Az olyan község, a hol az állam állit gazdasági népiskolát, ez által kétségtelen előnyben részesül. Móltányos, hogy az ilyen község legalább a gyakorlóterületet adja az állami gazdasági népiskola számára, mely esetben ezen területnek a jövedelme a gazdasági népiskola czéljaira szolgál. Fennforoghatnak azonban olyan körülmények, a melyek figyelembevételével a vallás- és.közoktatásügyi minister az illető községet a gyakorló terület adása alól fölmentheti. A gazdasági népoktatás csakis ugy felelhet meg a hozzákötött várakozásnak, ha az iskola mindenütt alkalmazkodik az illető község gazdasági viszonyához, tehát ha azon gazdasági ágnak gyakorlati oktatására fekteti a fősúlyt, a mely gazdasági ág vagy ágak az illető községben honosok. Ezt a gazdasági tanitási irányt az önálló gazdasági népiskola felállítására kötelezett községekben, az érdekelt község és a gazdasági szakkfélügyelettel megbizott szakközeg meghallgatásával, a földmivelésügyi minister jóváhagyásának fentartásával a közigazgatási bizottság állapitja meg. A 8. §. megengedi, hogy a községi faiskolai területek is felhasználhatók — különösen a kisebb községekben — erre a czélra. 9. §. Ezen szakasz a gazdasági gyakorlóterületeknek felszereléséről, a külön szaktanitóval biró gazdasági népiskolák üzemtervének elkészítéséről, az abban meghatározóit élő és holt leltár beszerzése felől, a gazdasági és tanügyi czélokra szolgáló épületek felől rendelkezik. A kisebb fokozatú gazdasági népiskolák minta-üzemtervét és felszerelési költségelőirányzatát az A) melléklet, az önálló gazdasági népiskola szervezési, felszerelési és fentartási költségelőirányzatát, valamint egy ilyen gazdasági népiskolának az üzemtervét a B) melléklet tünteti elő. Ez az üzemterv a miklósfalusi külön szaktanitós gazdasági népiskola számára készült. Az önálló gazdasági népiskola beruházási és felszerelési költségei összesen 28 084 koronára rúgnak. Ebből azonban a tanítói lakás tulajdonkópen terhet nem képez, mivel ha a község ezt természetben adja a gazdasági szaktanítónak, ezért a tanítónak az 1907: XXVI. t.-cz. 2. § ában biztosított lakpénzét a község nyeri. A törvényjavaslat 9. §-a értelmében ezen beruházási és felszerelési költségekről a község köteles ugyan gondoskodni, de erre a czélra fordíthatja első sorban a gazdasági népiskolai gyakorlóterület tiszta jövedelmének 80°/'o-át (a többi 20°/o a javaslat 28. §-a értelmében a gazdasági szaktanítót illeti). A gyakorlóterület tiszta jövedelmének a főösszege a B) melléklet szerint 2.058 koronára irányozható elő. Ha tehát a község a gazdasági népiskola berendezését" és ^felszerelését kölcsönből eszközli, a gyakorlóterület tiszta jövedelmének 80°/o-a, vagyis 1.646 K, ezenkívül a gazdasági szaktanító lakbóregyenértéke (évi 300, illetőleg 360 vagy 420 K, a szerint, a minő lakbérosztályba tartozik az illető község) áll a község rendelkezésére, a kölcsön évi törlesztésére. Arra való tekintettel, hogyha ezen 80°/o tiszta jövedelem vagy nem volna elégséges, vagy nem volna különösen az első években biztos, a javaslat 31. §-a módot nyújt arra, hogy a községek e czélra is állami segélyben részesüljenek. Az önálló gazdasági népiskola felszerelésére vonatkozó tervezetet, a gazdasági épületek tervét, valamint a gyakorlati telepek üzemtervét a földmivelésügyi minister hagyja jóvá.