Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

186 887. szám. 4. §. Viszont azon községet, a mely gazdasági népiskolát tart fenn, fel kell menteni a népoktatási törvény 50. §-ában kötelezett általános ismétlő-iskola állítása alól és gondoskodni kellett arról, hogy ha az ilyen községben az iparostanulók számára külön inasiskola nem volna, ezek is a gazdasági népiskolába való járásra utaltassanak, a mely esetben a gazdasági népiskolában az iparostanulók ipari oktatására (főleg a rajztanitásra) is gondot kell forditani. 5. §. Minthogy a gazdasági népiskolának az a ez élj a, hogy egyfelől az elemi népiskola mindennapi tanfolyamában nyújtott ismereteket szilárdítsa ésmélyitse, szóval a népművelődóst biztosítsa, másfelől a növendékeknek a gyakorlati életre szükséges ismereteket nyújtson, azért a gazdasági népiskola az elemi népiskola mindennapi tanfolyama felé, és azzal lehetőleg szerves kapcsolatban és úgy szervezendő, hogy abban a tanítást az elemi népiskolai tanítók lássák el a meglevő elemi népiskolai helyiségekben és azok felszereléseinek felhasználásával. Ehhez teljesen hasonló rendelkezést találunk az 1884 : XVII. t.-cz. 81. §-ában. A gazdasági népiskoláknak két tipusa alakult ki, s-ilyen lesz a jövőben is. Azokban a községekben ugyanis, a melyekben az ismétlő-tankötelesek száma 120-nál kevesebb, kisebb fokozatú gazdasági népiskola szervezendő. Az ilyen kisebb típusú gazdasági népiskoláknak ilyen módon való szervezése sem az iskolafenntartóknak, sem az államnak elviselhetetlen terhet nem okoz. A nagyobb községekben, a hol tudniillik a gazdasági népiskolára utalt tanköteleseknek a száma legalább 120, ós ahol a község anyagi ereje azt lehetővé teszi, a gazdasági népiskola önállóan és ugy szervezendő, hogy abban a gazdasági oktatást külön ezen czélból rendszeresített gazdasági szaktanítói (szaktanitónői) állásra alkalmazott, képesített gazdasági szaktanító (szaktanítónő) látja el. (Önálló gazdasági népiskola.) A közismereti tárgyak tanítását a szükséghez képest az önálló gazdasági népiskolában is az elemi népiskola tanítói látják el. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a községek nagy része már eddig is jelentékeny kulturális terhet visel, ki kell mondania, hogy önálló gazdasági népiskolának felállítására nem kötelezhető az a község, a melynek nincs tulajdonában a 7. §-ban megkívánt gyakorló-terület ós ilyet bérlet utján sem biztosithat; továbbá az a község sem, a melynek községi pótadója az 50°/o-ot meghaladja. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az önálló gazdasági népiskolák vezetésére hivatott szaktanítók képzése csak bizonyos korlátok között eszközölhető. Ez a körülmény szintén arra utal, hogy az önálló gazdasági népiskolákat csak lassú fokozatban szervezhetjük. A vallás- ós közoktatásügyi minister faladata megállapítani, hogy évenként mely községekben állítandó ilyen iskola. Az 1884 : XVII. t.-cz. 81. §-ával teljesen egybehangzóan, itt is azt vélem elrendelendőnek, hogy a községi ós az állami akár kisebb fokozatú, akár önálló gazdasági népiskola czóljára a polgári és elemi iskolák helyiségei, tan-