Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról
887. szám. 183 községeik lakóinak. A tanfolyamokat nemcsak a tanuló ifjúság, hanem a felnőttek részére is rendezik és hogy sikerrel, azt a makói, derecskéi ós dunaföldvári iskolák kiállitásokon nyert érmeikkel igazolják. E tekintetben még a berettyóujfalusi, hevesi, kolozsi, békéscsabai stb. iskolák is számottevő sikert mutatnak fel. A fiuk oktatásával párhuzamosan halad a leányok női kézimunka-oktatása is. Kiváló sikert ért el e téren a makói iskola, melynek házilag szerzett női kózimunkagyüjtemónye ma már több ezer darabból áll. Ugyancsak figyelemreméltó a békéscsabai iskola női kézimunka-anyaga, a mely szintén részesült kitüntetésben. A bavanistei gazdasági ismétlő-iskola szövőipar-tárgyait 3 szövőszéken a 12—-15 éves leányok állitják elő. ad 6. A gazdasági ismétlő-iskolák szaktanitói az iskolán kivül is figyelemre méltó munkásságot fejtenek ki a községi lakosok anyagi erősödése és művelődése érdekében. A felnőtteknek oktatást rendeztek nemcsak gazdasági, hanem általános művelődési dolgokbői is Dunaföld váron és Derecskén. Gazdaköröket alakítottak ós népkönyvtárakat kezelnek az itt emiitett iskolákon kivül Debreczenben, Berettyóújfaluban, Dorozsmán, Csongrádon, Makón. Termelő-, fogyasztó- ós értékesitő-szövetkezetet alakítottak Derecskén, Hevesen, Dunaföldváron. ad 7. A felnőttek oktatására szolgálnak a fentemiitett elméleti oktatáson kivül a háziipari és gépkiállitások. A fennebb emiitett iskolák mindannyian rendeztek kiállítást. A kisgazdák körében használt gépekből és eszközökből a dunaföldvári iskola olyan sikerrel rendezett kiállítást, a mely lehetővé tette a közvetítő kereskedelem kizárását. Ilyen módon keletkezett ós fejlődött a gazdasági népoktatás az utóbbi 10 év alatt a közoktatásügyi ministerium kezdeményezésére és az általa kiadott szervezet és tanterv alapján. Az eddigi tapasztalat egyfelől kétségtelenül igazolta, hogy az eddig teljesen meddőnek bizonyult ismétlő-iskolák átalakításával berendezett gazdaságinépoktatás legalkalmasabb sleghozzáférhetőbb mód népünk általános művelődésének emelésére és gazdasági érdekeinek előmozditására; de másfelől azt a tapasztalatot is szereztük, hogy a rendeletileg kiadott szervezet és tanterv nem eléggé biztos alap ezen elsőrendű fontossággal bíró népművelődósi ós socialis feladat általános ós sikeres megoldására. Szükségesnek és halaszthatatlannak tartom tehát, hogy a gazdasági népoktatás az egész országra kiterjedően és külön törvénynyel szabályoztassék. Szükségesnek tartom ezt a következő okokból: a) hogy a gazdasági népiskola felállításának kötelező volta szabályoztassék; b) hogy a tanulás kötelezettsége, a gazdasági népoktatás egész szervezete, tanítási terve, tanítási ideje kötelezőleg megállapítható legyen; c) hogy ezen iskolák fentartására szolgáló jövedelmek, az állami segélyezésmódja megállapittassanak, és végre d) hogy a tanítók gazdasági kiképzése és a gazdasági oktatásért járó javadalmazása, továbbá a gazdasági oktatás felügyelete biztosittassék. Indokoltnak tartom a gazdasági népoktatásnak külön törvény által való szabályozását a többek között még azon okból, mert hogyha az iparostanonczok oktatása felől már az 1884. évi XVII. t.-cz. kötelezőleg gondoskodott, immár halaszthatatlan, hogy a nemzet nagy rétegét képező földmívelő néposztály ifjúságát is neveljük jövő életfoglalkozásának megfelelő irányban. Szükséges egy ilyen törvénynek megalkotása, mert ezzel épen azon néposztály sorsán segítünk, a mely nyomasztó anyagi viszonyai között leginkább reá van szorulva az állam támogatására.
