Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

887. szám. 177 ben a tanköteleseknek 21%-a nem részesül törvényes oktatásban. A nópművelődés első feltételét, az irni, olvasni tudást a hat éven felüli lakosságnak 39°/o-a nélkülözi. Az állam hivatalos nyelvének elterjedése is még sok kivánni valót hagy fenn, mert a lakosságnak még 41°A>-a nem beszéli az állam nyelvét. Népoktatásunk socialis feladatát, hogy t. i. a gyakorlati életre kiható népnevelóst nyújtsa, igen csekély mérvben oldja meg. Népoktatásunk hiányainak egyik okát abban kell keresnünk, hogy elemi népoktatásunknak felsőbb tagozata, t. i. az ismétlőiskolázás a legtöbb helyen csak névleg létesült. A tanköteleseknek igen nagy része 13—15 éves életkorában vagy egyáltalán nem jár iskolába (901.369 ismétlő 12—14 éves tanköteles közül nem iskolázik 261.766), vagy csak 5 — 6 hónapon át heti egy pár órában részesül, olyan-amilyen oktatásban. Ilyen viszonyok között az az ismeretanyag, a melyet a tanköteles gyermek a 6—12 éves életkorban a mindennapi iskolai tanfolyamban elsajátít, csakhamar elenyészik; a 13—15 éves életkor, a mely pedig legalkalmasabb az alapismeretek megrögzitésére és a közéletre szükséges ismeretek megszerzésére, a legtöbb helyen, népművelődésünknek végtelen kárára, teljesen meddő marad. Ezen tapasztalat inditotta a vallás- és közoktatásügyi mmisteriumot az 1896. évi 60.764. sz. a. kelt körrendelet kiadására, a melylyel a gazdasági ismétlő-iskola szervezetét és tantervét kibocsátotta. Ezen intézmény életbeléptetése tárgyában a közigazgatási bizottságokhoz a következő körrendelet intéztetett: »A népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. t.-cz. az elemi népiskola kötelezett tantárgyai közé sorozza a mezei gazdaság ós kertészet köréből adandó gyakorlati útmutatásokat. Hazánkban, mint a hol' a lakosságnak túlnyomó nagy része mezei gazdasággal foglalkozik, nagy jelentőséggel bir a törvény eme rendelkezése; és közgazdasági szempontból megbecsülhetetlen előnyt nyújtana, ha a népoktatás e részbeli feladatát sikeresen megoldaná. Ily szempontból mérlegelve a gazdasági érdekeknek a népoktatás körében való gondozását, elhatároztam, hogy népoktatásunknak most még a legtöbb helyen meddő tagozatát, az ismétlő-iskolát fogom a törvény által kötelezett gazdasági és kertészeti oktatás megvalósítására felhasználni. Alkalmasnak vélem az ismétlő iskolát ezen czólra azért, mivel az ide utalt 13—15 éves tankötelesek szellemi és testi fejlettségűkben több sikerrel tanulhatják a gazdasági elméleti, főleg pedig a gyakorlati ismereteket, továbbá azért, mivel ily szervezet mellett remélhető, hogy népünk az ismétlő-iskolát, mint a mely óletfoglalkozásra lesz főleg tekintettel, az eddigi idegenkedés helyett rokonszenvvel fogadja; és mert végül az ismétlő-iskoláknak ily módon életképessé tételük által egyfelől a tanitók anyagi helyzetén is segithetek, másfelől az elemi oktatás sikerét is jobban biztosithatom. A gazdasági ismétlő-iskola szervezetét és tantervét a földmivelési minister úrral egyetértŐieg megállapítván, ebből 5 példányt a közigazgatási bizottságnak oly felhivassal küldök meg, hogy ily iskolák felállítására elsősorban kötelezett községeket e részbeli kötelességük teljesítésére saját jól felfogott érdekükben buzdítani és ezen iskolák létesítését, fejlesztését, állandó gondoskodásban tartani szíveskedjék. A gazdasági és ismétlő-iskolában a tanítás sikerének biztosítása czéljából a földmivelésügyi minister úrral egyetórtőleg arra törekszünk, hogy a néptanítók a gazdasági oktatásra mentül alaposabb kiképzést nyerjenek. E végből már a f. év nyarán három földmives-iskolában rendeztetett nóptanitók számára KépvK. iromány. 1906—1911. XXV, kötet. 23