Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-886. Törvényjavaslat az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről

162 886. szám. 6. §. / Ezt a rendelkezést főleg az állam pénzügyeire való tekintetből kellett igy felvennem, mert az 1907 : XXII. t.-oz. végrehajtása már most jelentékeny terhet hárit az államra. Ezen szakasz az 1907 : XXVII. t.-cz. 13. §-ában foglalt rendelkezéssel analóg rendelkezést tartalmaz, azzal a szigorítással, hogy arra a községre nézve, a melyben a községi, illetőleg hitfelekezeti népiskola fentartója a jelen törvény hatályba lépte után az 50 filléres beiratási (felvételi) díjon kivül bárminemű iskolai illetéke^ még pedig akár készpénzben, akár terményekben szed, vagy ha az 50 filléres beiratási díjat nem kizárólag ifjúsági, illetőleg tanítói szakkönyvtár czéljaira fordítja, az illető iskolafentartó egyszeri megintés után mindeokorra elveszti iskolafentartói jogát. E tekintetben eljárásra és elsőfokú határozathozatalra a törvényhatósági közigazgatási bizottság illetékes, ennek határozata pedig a vallás- ós közoktatásügyi ministerhez felebbezhető. 7. §. Az 1907 : XXVII. t.-cz. 33. §-a azt rendeli, hogy bármilyen jellegű elemi népiskolánál magyar nyelvű és csak olyan nyomtatványminták (iskolai felvételi, előmeneteli ós mulasztási naplók, mulasztási kimutatások stb.) alkalmazhatók, a melyek a vallás- és közoktatásügyi minister által megállapított összes rovatokat tartalmazzák. E nyomtatványminták magyar nyelven töltendők ki. A községi iskolák és az államsególyes hitfelekezeti népiskolák az állami iskolák számára megállapított nyomtatványmintákat kötelesek használni és szintén magyar nyelven kitölteni. A tanulók számára kiadandó Ertesitő-könyvecskék ós bizonyítványok bármely jellegű elemi népiskolánál magyar nyelven állitandók ki. Az iskolafentartónak azonban jogában áll ezeket a magyar nyelv mellett hasábosán a megállapított tannyelven is kitölteni. Ebből kifolyólag a jelen törvényjavaslat 7. §-ában még azt is elrendelendőnek vélem, hogy a tankötelezettség szervezése czéljából köteles minden iskolafentartó az elemi népiskola mindennapi hat évfolyamát, illetőleg az általános ismétlő- vagy gazdasági népiskola három évfolyamát végzett minden tanulónak magyar nyelven bélyegmentes végbizonyítványt adni, a melyet az illető iskola igazgatója (tanítója) állit ki és az illető iskola helyi hatósága és a községi elöljáróság hitelesít. Ezekről a végbizonyítványokról köteles minden iskola magyar nyelven törzskönyvet vezetni és megőrizni. A végbizonyítvány ós törzskönyv mintáját a vallás- ós közoktatásügyi minister állapítja meg. Az iskola tanítási nyelvének hasábos használata mindezen okmányoknál az 1907 : XXVII. t-cz. előbb idézett szakaszának megfelelően engedtetik meg. Az elemi népiskolai tankötelezettség érvényesítését igazoló bizonyítványra az illetőnek az élet számos viszonylatában szükséges lehet, de szükséges lehet annak igazolása fontos közérdekből is. Eddig csak az állami ós községi elemi népiskolákban volt általánosan kötelező az Értesitőkönyvecskék kiállítása, a melyek az elemi népiskola mindennapi ós ismétlő-tagozatának mind a 9 évfolyamáról tartalmaznak adatokat, a melyek bizonyítvány helyett szolgáltak. A felekezeti iskolák ellenben csak azon tanulóknak adtak óvvégi bizonyítványt, akik ezt kívánták.