Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-886. Törvényjavaslat az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről
886. szám. 159 tetett és legalább a képviselőházban tárgyalás alá is került (1848), világosan ugy fogalmazta a követelést (5. §.): az elemi nevelés minden közintózetben ing} 7 en adatik — és a háznak mind • bizottsága, mind összessége elfogadta a pontot. * • •» , . Áttérek most már javaslatom részleteinek megokolására. 1. §. • A népoktatási törvény 10. §-ában felsorolt iskolafentartók közül csupán az államot, községet és hitfelekezeteket, mint közjogi alanyokat,, vélem arra kötelezhetőknek, hogy az általuk fentartott elemi népiskolák mindkét tanfolyamában a tanítást teljesen ingyenessé, illetőleg tani tásdíj-mentessé tegyék; ellenben ez a kötelezettség a magánosok és társulatok által fentartott elemi népiskolákra ki nem terjeszthető, a minthogy ezekre nézve az 1907 : XXVII. t.-cz. hatálya sem terjed ki. A magán- és részben a társulati iskolák fentartása jórószben a tandíjjövedelemből telik, ezt tőlük elvonni nem volna méltányos; viszont a közoktatási kormánynak módjában áll, hogyha a közérdekkel nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy valamely községben tandíjas magán- vagy társulati iskola létezzék, ilyenek felállítására nem ad engedélyt. A 30 filléres tanítói nyugdíj-illeték is csak az elől emiitett három jellegű iskolában szűnnék meg, ellenben a magán- ós társulati népiskolákban', a mennyiben az illető tanítók az orsz. tanítói nyugdíj-intézet tagjai sorába felvétettek, ezentúl is szedhetők. A beiratási díj maximumát az állami, községi és hitfelekezeti iskolában 50 fillérben állapítom meg, de szabadságában áll az illető iskolafentartónak ezt lejebb szállítani, vagy a beiratási díjat egyáltalán megszüntetni, csak azt kötöm ki, hogy a beiratási díj kizárólag ifjúsági ós tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordíttassák ós hogy a szegénységüket igazoló gyermekek' ezen beiratási dij alól is felmentessenek. '• 2. §.. • ' ' A községi és hitfelekezeti elemi népiskolák tandíj jövedelme nagy részben a tanítók fizetésének egy részét képezi; néhol az iskola dologi szükségétéinek fedezésére fordittatik. Minthogy az iskoláknak e nemű szükségletei le nem szállíthatók, az iskolafentartók kénytelenek lesznek az ingyenes, tandíjmentes népoktatás életbeléptével az elmaradt tandíj-jövedelmet vagy saját erejükből pótolni, vagy annak erejéig államsegélyt igénybe venni. A mint már előbb is emiitettem, az állami iskolák tandíjjövedelme kizárólag ezen iskolák dologi szükségleteinek fedezésére szolgál. Az ingyenes oktatás behozatalával az állami iskolák dologi szükségleteinek fedezésére az állami költségvetésben előirányzott összeget az elmaradt tandíjjövedelemriek megfelelő összeggel emelni kell. Vannak községek, a melyek az állami népiskola szervezésekor szerződésileg kötelezték magukat, hogy tandíjváltság czímén évenként bizonyos átalányösszeget szolgáltatnak a közoktatási tárcza javára. Az illető községek a jelen törvény életbeléptétől ezen tandíjátalány befizetése alól természetesen felmentendők.
