Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-886. Törvényjavaslat az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről
156 886. szám. góre vall, hogy a népiskola belső rendjének czólszerű megállapításában, három törvénynyel, előbb a tanitókópzés ügyét és az elemi oktatás ingyenességót osztályozta (1881. június 16.) ós csak aztán mondotta ki a tankötelezettséget (1882. mározius 28.), külön vizsgálattal (certificat d'études primaires) adva neki szentesítést. 9. Belgium. Ingyenes oktatásra oly szülők gyermekei jogosultak, a kik 5.000 lakoson aluli községekben 10 franknál, 5.000—20.000 lakosuakban 15 franknál, 20.000 lakoson felüliekben 30 franknál kevesebb állami adót fizetnek. Minden évben az egyes elemi iskolák elöljárói összeállítják az ingyenes oktatásra jogosult gyermekek lajstromát s átszolgáltatják a község elöljáróságának, ez határozza meg esetleg, hogy minő díjat köteles egy-egy tanuló fizetni a tanítónak, ha ennek nincs határozott fizetése. Az elengedett tandíj fejében a jótékonysági hivatal juttat az egyes iskoláknak az iskolába járó tanulók száma szerint kárpótlást. A község és az egyes iskolák elöljárói az ingyenes oktatásra jogosultakon kivül más gyermekeknek is elengedhetik a tandíjat. Általában a népiskolai tanítás ingyenesnek tekinthető. Egy ujabb kimutatás szerint ugyanis az iskolába járó összes tanulók közt 91°/o ingyenes oktatásban részesült. 10. Hollandia. A szabadabb irány abbeli törekvését, hogy a népoktatás ingyenes legyen, meghiúsította az a körülmény, hogy a felekezeti magániskolák e közadóból fenntartható köziskolák mellett rászorulnak a tandíjra. Az országos törvény tehát ez irányban egyrészt az államsegélyt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az átlagos évi tandíj bizonyos összeget meg ne haladjon (80 frt), másrészt a községi iskolák tandíját kevésre (csak havi húsz centre) szabfca s azonfelül megkövetelte, hogy a hatóságilag összeirt szegény gyermekek akár köz-, akár magániskolában ingyenes oktatásban részesülhessenek. 1906-ban az iskolában beiratkozott tanulók 38°/o-a részesült ingyenes oktatásban. 11. Nagybritannia és Irland. a) Angliában a népiskolai szervezés folytonos fejlődésben valósította meg a tanulás kötelezettségét ós ingyenességét. 1876-ban kötelezte első izben a szülőket és gyámokat arra, hogy gyermeküket a kellő elemi tanításban részesítsék, megszorítva egyúttal a 14 éven aluli gyermekek alkalmazását a gazdasági élet különböző ágaiban. Majd 1880-ban a törvény rászorított minden helyi köznevelési bizottságot arra, hogy külön szabályzatban állapítsa meg az iskolábajárás módozatait ós ellenőrzését, egyúttal felhatalmazva a kormányt, hogy maga rendelkezzék, a hol záros határidő alatt valamely hatóság nem teljesítené ebbeli kötelességét. Végre 1891-ben az iskolafenntartóknak külön segélyt biztosított arra az esetre, ha a tandíjszedést megszüntetik, vagy részben alábbszállítják. A heti tandíj megállapítása, ha ilyesmit valamely iskolahatóság szed, a központi nevelésügyi kormányszék helybenhagyására szorul. Egyáltalán kötelessége minden helyi iskolahatóságnak gondoskodni róla, hogy kerületének minden részében elegendő hely legyen minden tanköteles iskoláztatása számára, tandíj fizetése nélkül. b) Skóczia számára a törvényhozás még egy évvel előbb, mint Anglia számára, szavazott meg külön országos segélyt a tandíj elengedés fejében s ekként az ingyenes népoktatással általánossá tette az iskolázást. c) Írországban az 1892-iki törvény (c. 42.) követte a skót és angol példát ós ingyenessé tette az elemi oktatást, egyúttal valamikóp biztosítva ekként a tankötelezettséget, legalább a nagyobb helységekben. 12. Dánia. A népiskolai tanítás vársokban ós falvakban ma általában
