Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-878. A közlekedésügyi bizottság jelentése "a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és a beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről" szóló 821. számú törvényjavaslatról
124 878 szám. székesfővárosi hatóságoknak és egyéb érdekeltségnek is alkalmat fog nyújtani arra, hogy a tervezetekhez hozzászólhassanak és esetleges kívánságaikat a kérdés végleges eldöntése előtt előadhassák. Midőn a közlekedésügyi bizottság a kereskedelemügyi kormányzat ezen kijelentéseit tudomásul vette, egyben maga részéről is hangsúlyozni kívánja a budapesti pályaudvarok kérdése mielőbbi megoldásának szükségét, különös tekintettel arra is, hogy a kórdós megoldása — a kereskedelemügyi minister közlése szerint — különben is tiz évi időt fog igénybe venni, mely időre a kérdést elodázni egyenlő volna a forgalom lebonyolításának megakadályozásával. A másodrangú fővonalak elsőrangúsitására fölvett tótelek tárgyalása során a bizottság megnyugvással vette tudomásul, hogy az elsőrangúsitásnál felszabaduló könnyebb felépitmónyű sinanyag — a mennyiben az államvasutak által saját ópitési és fentartási ez óljaikra nem igényeltetnek — újonnan létesülő helyi érdekű vasutvonalak építési czéljaira készséggel fog át engedtetni Örömmel vette a bizottság tudomásul továbbá a kereskedelemügyi kormányzat részéről tapasztalt ama törekvést, hogy a személyzet testi jólétéről megfelelő egészségügyi ós szocziális természetű berendezésekkel kivan gondoskodni, a mennyiben a hálózaton laktanyák és fürdőberendezésekre, valamint személyzeti lakóházak építésére, végül egészségügyi berendezésekre szintén jelentékenyebb összegeket vett előirányzatba. A törvényjavaslat 2 §-ában az állami vasgyárak kibővítésére és fölszerelésének kiegészítésére fölvett 12,806.000 koronából az államgépgyár munkásai részére uj lakótelep létesítése van kilátásba véve, ezenkivül terveztetik a budapesti gépgyár, továbbá a diósgyőri, zólyombrózói ós vajdahunyadi gyárak, végül a nagybátonyi kőszónbánya termelőképességének fokozása. A lakógyarmat létesítése, mint a budapesti közismert kedvezőtlen lakásviszonyok mellett kiválóan sociális természetű intézmény, örömmel üdvözölhető ; a többi tervezett beruházások az állami gyárak termelőképességét fokozva, a bizottság a kormány részéről adott felvilágosítások után ide vonatkozóan azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy ezek a beruházások föltótlenül szükségesek abból a czólból, hogy az államvasuti teljes felépítményi vas- és aczól-anyagszüksóglet, valamint a mozdonyszükséglet előállítható legyen. A törvényjavaslat 3. §-a azon kiadások jóváhagyására vonatkozik, melyek egyrészt az előző kormányok által az 1904. évi XIV. törvényezikk alapján végrehajtott néhány beruházásnál tulkiadáskónt jelentkeztek, másrészt, melyeket a jelenlegi kormány 3.175 teherkocsi megvételével lekötött. A közlekedésügyi bizottság megnyugvással konstatálta a kereskedelemügyi kormányzat azon correct ós szigorúan törvényes eljárását, mely szerint az egyes beruházásoknál jelentkezett túlkiadásokat és azok okait leplezetlenül feltárva, a fedezet iránt a törvényhozás felhatalmazását kéri. A bizottság ugy ezen többkiadásokhoz, mint a vasúti teherkocsiállomány szaporítása érdekében tett intézkedéshez készséggel hozzájárult. A törvényjavaslat 4. §-a az egyes tételek közötti átruházási jogot adja és a bizottság nézete szerint e részben az 1904. évi XIV. törvónyezikknek e gy> a gyakorlatban erősen érzett hiányát pótolja. Ugyancsak a m. kir. államvasutak beruházására az; 1904. évi XIV. t.-cz. által engedélyezett hitelek czélszerű felhasználásának biztosítása érdekében e helyütt lehetővé tétetik, hogy azok. az, összegek, melyek e hitelekből m
