Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
62 821. szám. szolnoki vonalakon, azoknak túlterhelése folytán, csak nagy akadályok legyőzésével és vonatkósésekkel lehetett lebonyolítani. Megnehezíti különösen e vonalon a teherárúforgalom akadálytalan lebonyolítását azon körülmény, hogy, a sok irányból jövő és menő személyvonatok a vonalat a nap bizonyos időszakában annyira igénybe veszik hogy ugyanakkor tehervonatok alig közlekedhetnek. Minthogy pedig a szolnoki irányból az igen nagy mennyiségű élő szállilmányon kivül, a székesfőváros számára szolgáló igen jelentékeny mennyiségű élelmezési és egyéb, gyors romlásnak alávetett árúcsikkek is szállitandók, melyek a gyors és késedelem nélküli továbbítást megkívánják, ennélfogva feltétlenül szükséges, hogy ezen árúk a személyszállító vonatok által hátráltatás nélkül a nap bármely szakában késedélem nélkül elszállíthatok legyenek. Ezenkívül ezen rövid vonal, a Il-ik vágány kiépítésével, kiválóan alkalmas leend a budapesti pályaudvarokra szánt szállítmányok megfelelő irányítására oly esetekben, a midőn Budapesten és a beágazó vonalakon nagyobb torlódások állanak elő. . . . . . Ez oknál fogva vétetett már 1897. évben tervbe a budapest—czeglédi kétvágányú vonal kiegészítéseként a czeglód—szolnoki vonalon a II. vágánynak a kiépítése. Ez az építkezés azonban a következőkben emiitett körülmény folytán mindeddig nem volt megvalósítható. > Az 1902. és 1903. évi állami költségvetési törvényjavaslatok indokolásaiban ugyanis előadatott, hogy az államvasutak kocsiállományának szükségszerű, további szaporítása, egyúttal a hazai vas- ós gépipar, nemkülönben az egyéb iparágak terén beállott pangás lehető enyhítése indokából az 1897. évi XXX. t.-czikk 1. §-ában II. szám alatt »személy- teher- és kalauzkocsik beszerzésére« felvett 42,800.000 K hitelösszegen felül az 1899. ós következő évben a gyáraknál 35,405.000 K értékig terjedő waggonmegrendelések történtek és egyúttal bejelentetett, hogy ez az összeg az emiitett törvényczikk többi czímeiből fog födöztetni, valamint hogy az ily módon törtónt hitelelvonás folytán a vonatkozó czímeknél a tervezet munkák végrehajtásához szükséges, de e törvény keretéből ily módon hiányzó födözetről külön törvényhozási intézkedések utján kellend majd gondoskodni. Ennek folytán a törvényben felvéve volt munkák egy részét, s azok között a czegléd—szolnoki II. vágány építését is elhalasztották. Az 1904. évi XIV. törvényczikkben részlen történt ugyan gondoskodás az elhalasztott munkák előirányzásáról, a mennyiben az I. fej. 6. §. 10. t. alatt az 1897. évi XXX. t.-czikkben ily czélra, valamint a szolnok—püspökladányi, a nagyvárad—csabai és csaba - dáljai vonalak teljesítőképességének honvédelmi érdekből szükséges fokozására, végül még egyéb igen sürgőseknek ós elodázhatatlan oknak jelentkező építkezésekre hitel engedélyeztetett, de e munkákra nem a teljes összeg, hanem annak mintegy csak fele része, vagyis 21,300.000 K vétetett fel. E körülmény folytán az elmaradt munkáknak ismét csak egy része, és pedig a viszonylagos sürgősség szerint a legsürgősebb munkák voltak e törvénybe felvehetők. Az ujabban elodázott munkák között volt a szóban levő czegléd—szolnoki II. vágány építése is. Ezen elodázásnak némi enyhítéséül a 21,300.000 K fölosztásába Szolnok és Czegléd végállomásoknak bizonyos mérvű bővítése vétetett fel. Miután e vonalon naponta átlag 22, az őszi ós téli idényben egyes napokon 30-nál több vonat is közlekedik, ugy hogy a menetrendszerinti összes vonatok
