Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
44 821. szám. Ezen naponként többször is ismétlődő akadályok nagy részben megszűnnének, ha a vonatoknak a körvasuton való csatlakozása lehetségessé tétetnék, vagyis ha megfelelő helyen egy vonatkeresztezésre alkalmas forgalmi kitérő rendeztetnék be. Egy ilyen kitérő legczélszerübben Rákosszentmihály község határában létesíthető, mely, mint azt az érdekeltség is kérelmezte, egyúttal árúkezelésre is berendezendő volna. A szükséges költségek előzetes számitások szerint 320.000 koronát fognak kitenni. 11. Rákos állomás bővítése ............ 400.000 K. Rákos állomás és a vele kapcsolatos rendező pályaudvar vágányzata elégtelen az ottani rendkivüU forgalom lebonyolítására; a személyzet a legnagyobb erőfeszítés mellett sem képes a helyszűke előidézte nehézségekhel megküzdeni, ugy hogy e miatt az őszi hónapokban naponta 3—5 vonatot kell a vonal állomásain feloszlatni. Rákos állomáson az érkezett és indult vonatok száma 1905-ben 103.íl6-ra, 1906ban pedig 108 123-ra rugóit, E szám 1907-ben az első félévi adatok ós a tapasztalt második félévi szaporulat alapján ez óv végéig mintegy 111.900 ra tehető s igy az emelkedés az 1905. évi vonalforgalommal szemben 8 3°/o-ra vehető. A vonatok közül az állomáson kezeltetett 1905-ben 26.663, 1906-ban 28.341, 1907 első felében pedig 14.417 vonat. Az állomásra befutott kocsik száma 1905-ben 319.985, 1906-ban 333.707 volt. Ezen rendkívüli forgalom lebonyolítására Rákos állomásnak összesen 28 vágány áll rendelkezésére, melyek közül 3 vágány a személyvonatok fogadására szolgál, mig 3 vágány tehervonatok részére felállító, 5 pedig fogadóvágány feloszló vonatok részére, a hátralevő vágányok közül egy raktárkezelési czólokra szolgál, tizenhat pedig guritóvágány. Miután ez a vágányzat a forgalom lebonyolítására elégtelen, a bajon csak a vonatok folytonos áthelyezésével, ide-oda guritgatásával segitenek. így pld. miután a miskolczi elegy elfoglalta a vágányt éjjel a kezelővonatok gyüjtőkocsijainak előkószitésóre kell felhasználni, ezt az elegyet éjjel más vágányra kénytelenek áttenni ós gurítani. Hasonló műveletet kell végezni a nappal a bruck-királyhidai elegy által elfoglalt vágányon, hova éjjel egy kezelő vonat gyűjtő- és állomási kocsijai lesznek guritva. Ezen felül vágány hiányában a Rákoson maradó teher vonatokat a fővágányra kell bocsátani, onnan a rendezőbe visszatolatni ós elegyüket a helyhez mérten, vonatokkal már elfoglalt vágányokon szótosztani. Miután Rákos állomás Érsekújvár átmenetű, továbbá Salgótarján -Ruttka átmenetű, Miskolcz—Sátoraljaújhely átmenetű, Dombóvár ós Bruck-Királyhida átmenetű közvetlen vonatokat indit ós egészít ki, holott ezen irányú elegy részére, valamint a fűtőház ós magánfelek részére érkező leadási kocsik leguritásához külön vágány nincsen: a közvetlen elegyet részben az ugyanazon irányú állomási, részben idegen irányú elegygyel vegyest egy és ugyanazon vágányra kénytelenek gurítani, minek következtében emiitett közvetlen vonatok összeállítása sok időt ós fölösleges tolatást vesz igénybe. E bajok sürgős orvoslást igényelnek, mert nemcsak a forgalmat akadályozzák, hanem felesleges üzemi költségeket is okoznak. Első sorban fokozni kell az állomás befogadási képességét a fogadóvágányoknak legalább hat vágánynyal való szaporításával. Másodsorban a rendező guritóvágányzatot még mintegy nyolcz vágánynyal kell kiegészíteni, hogy az egy irányba menő állomási, valamint a közvetlen elegyü, végül a fűtőház és magánfelék részére érkező kocsik külön vágángokra legyenek gurithatók.
