Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-855. Törvényjavaslat a közegészségügy rendezéséről szóló 1876:XIV. t.-cz. II. rész I. fejezetének (Közegészségügyi szolgálat a községeknél) módositásáról

855. szám. 485 II. Korpótlék czimén: a községi orvosoknál " . . . . 173.200 K a körorvosoknál . . . .., . , ... . . . 363.800 » ÖsszesenT \ \ . . 537.000 K. III. Helyi pótlék czimén: a községi (kör-) orvosok részére (megközelítő számítás szerint) 104.000 K I., L, III. czim együtt ~ . 3,276.000 K. Ehhez járul még a törvényjavaslat 30. §-a értelmében a bábák részére engedélyezhető helyi pótlók (megközelítő számítás szerint) . . 100.000 K Főösszeg . . . 3,376.000 K. Tehát ideszámítva még a 21. és 22. §-ok értelmében részben az állampénztárt terhelő fuvar- és távolsági díjakat is — az ez idő szerint rendelkezésre álló adatok eredményéhez képest — kerek számban 3.400.000 Kt tesz az a többkiadás, mely e törvényjavaslatban tervezett rendelkezések végrehajtása következtében az állampénztárra fog hárulni. A jelenlegi helyzetnek, a törvényjavaslat alapelveinek és fontosabb rendelkezéseinek s az illetmónyjavitások pénzügyi hatásának általános ismertetése után áttérek a törvényjavaslat részletes intézkedéseinek indokolására. 1. és 2. §. Az első szakasz, mely a városnak (községnek) a közegészségügyre vonatkozó általános teendőit, s a második szakasz, mely ugyanannak az egészségügyi rendészetre vonatkozó különös teendőit szabja meg és egyszersmind az e teendők végzésére liivatott szerveket is megjelöli, alapjában véve nem tartalmaz egyebet, mint az 1876: XIV. t.-cz. hasonló tárgyú szakaszaiban (139—141. §.) foglaltaknak szabatosabb kifejtését. Ezenkívül az első szakasz figyelembe veszi az időközben alkotott, kapcsolatos tárgyú törvényeket, nevezetesen az 1898 : XXI, 1901 : VIII. és XXI. törvónyczikkeket, s a község egészségügyi feladatait ezekkel összhangban állapítja meg. A község közegészségügyi feladatainak szabatosabb körülírása alkalmából helyén valónak találtam a törvényjavaslatban gondoskodni annak a vitás kérdésnek eldöntéséről is, ""hogy a hevenyfertőző betegségek elleni védekezésre szolgáló állandó intézmények költségeinek viselésében mennyiben részesednek a községek és az orsz. betegápolási alap? Az 1898: XXI. t.-cz. 3. §-ának c) pontja ugyanis csak általánosságban a szóbanlevő intézmények »költségei«-ről intézkedvén, a nélkül, hogy e költségek mibenlétét pontosabban megjelölte volna: a gyakorlatban kétséges volt, hogy az orsz betegápolási alap az ily állandó intézmények felállítási költségeinek viselésében is részt vesz-e, vagy pedig csak a fenntartási ós üzemköltségek fedezéséhez járul hozzá? A törvényjavaslat 1. §-ának ,d) pontja végleg tisztázza ezt a kérdést, a mennyiben kifejezésre juttatja, hogy ugy a felállítási, mint a fenntartási ós