Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-853. Az igazságügyi bizottság jelentése a csekkről szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

853. szám. 4B3 kijátszható az által, s erre nézve számtalan példát nyújt a mindennapi forgalom, hogy a csekket nem keltezik, vagy pedig a csekket szabályszerűen kiállítják ugyan kelettel, de a csekket fizetés czéljából ezen keletet megelőző időben hozzák forgalomba; vagyis a fél a csekket kibocsátja, mielőtt az még fedezettel birna, mert hisz annak érvénye a kiállítási nappal veszi kezdetét, illetőleg a bemutatás kötelezettségének határideje ezen naptól számíttatik; a kibocsátó tehát oly csekket hoz forgalomba, melynek fedezetéről tulajdonkóp a kiállítás keltét feltüntető napon, tehát esetleg jóval későbben kell gondoskodnia. Épp ily rosszhiszemű meghosszabbítása volna a csekk forgási tartamának, ha a csekk valótlanul valamely külföldi kelethelyen kiállított gyanánt tüntettetnék föl. Mindezen esetek kizárása végett, valamint annak meggátlása végett is, hogy a csekk utánkelteztethessék, vagyis a valóságnál korábbi keletről állíttathass ék ki s igy a forgási időtartam a törvény ellenére megrövidíttethessék, a javaslat büntetést szab ki; büntetés éri továbbá nemcsak azt, a ki a 2. §. első bekezdése ellenére bocsát ki csekket, vagy a ki a csekket egyáltalán semmi kelettel, vagy hamis kelettel, vagy hosszabb bemutatási határidővel járó kelethelyről állítja ki, hanem azt is, a ki tudva ily csekket átvesz, tovább ad vagy kifizet. E rendszabályt a csekkforgalom biztonsága és szoliditása föltétlenül indokolja és a külföldi törvényhozás (franczia 1874. évi t. 6. §., belga t. 5. §., olasz t. 344. §., osztrák t. 23. §.) szintén alkalmazza. A legtöbb csekktörvény ezzel nem éri be, hanem poenalis joghátrányokat állapit meg arra az esetre is, ha a csekk beváltása azért marad el, mert a kibocsátó az utalványozottnál nem tartott fedezetet, vagy mert a fedezet fölött utólag jogtalanul rendelkezett. Már az 1865-iki franczia törvény (6. §.) a csekknek előzetes fedezet nélkül való kibocsátását a csekkösszeg hat százalékával egyenlő pénzbüntetéssel sújtja, nem érintve a büntető törvények alkalmazását, a mennyiben ezeknek helyük van s az 1874-iki novella (6. §.) nem csupán előzetes (préalable), hanem rendelkezésre álló (disponible) fedezetet is kivan. A belga törvény (5. §.) a csekkösszeg tiz százalékával egyenlő pénzbüntetést szab arra, a ki előzetes fedezet nélkül rendelkezik. Éppen igy intézkedik az olasz törvény (344. §.); (a vele nem rokon portugál törvényből azonban a büntető határozatok kimaradtak). A svájczi törvény (837. §.) szerint a kibocsátó, ha fedezettel nem birt, a csekk birtokosának az okozott káron kivül a kiutalt összeg öt százalékát köteles magánbirságként megtéríteni. Az osztrák törvény (23. §.) csupán rendbírságot szab ki és pedig a nem fedezett csekkösszeg 3°/o-a erejéig, mely bírságot csak a rosszhiszemű kibocsátóra szabja ki, még pedig a polgári biró hivatalból csak akkor, ha az előtte lefolyt per folytán tudomást szerzett a fedezet híján történt kibocsátásról. A bizottság összhangban a javaslatnak egyébként elfoglalt azzal az álláspontjával, a mely lehetőleg minél több vonatkozásban a külföldi legislatióval való egyöntetűségre törekszik, az u. n. fedezetlen csekk kibocsátása, valamint a fedezetnek utólagos jogtalan elvonása (elemelése) tekintetében szintén tervez külön büntető határozatokat. Erre szolgál a 26. §. A 27. §. a csekkek kibocsátása körül a 25. és 26. §-okban meghatározott rendellenességeket és visszaéléseket a kereskedelmi ügyekben eljáró bíróságok elé utalja és a kereskedelmi törvény 221. §-ában megjelölt büntetésre fennálló szabályok alkalmazását rendeli. Ezeket a szabályokat az anyaországra nézve az eljárás szempontjából az 1906-iki november hó 29-ón T. 216/6. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet foglalja magában, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig azok a szabályok lesznek irányadók, a melyek