Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-853. Az igazságügyi bizottság jelentése a csekkről szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

Ö53. szám. 451 A 21. §-hoz (m. j. 20. §.) Az első bekezdésben ez a mondat: »ha a 16. §-ban körülirt cselekmények teljesittettek« a következő szabatosabb szöveget nyerte: »ha a csekknek kellő időben fizetés végett történt bemutatását és a fizetés nem teljesítését a 17. §-nak megfelelően igazolja«. A harmadik bekezdés, tekintettel a visszkereseti igény elévülési idejének rövidségére (19. §.), nem gyakorlati és ezért töröltetett. A 22. §-hoz (m. j. 21. §.). A 3. pontban hivatkozott a bizottság a váltótörvény 9. §-ának második mondatára is (az intézvényezettre és az elfogadóra nézve fennálló rendekezés kivételével), a mi lehetővé teszi, hogy a rendeletre szóló csekk a kibocsátóra vagy valamelyik korábbi forgatóra is érvényesen legyen átruházható s azt bármelyikük ismét tovább forgathassa. Ugyanebből a 3. pontból kimaradtak a váltótörvény 10, §-ával kapcsolatos következő szavak: »a másolatra nézve fennálló rendelkezés kivételével«, mert a bizottsági szöveg 6. §-a a csekkmásolatra vezetett forgatmányoktól nem egyáltalában, hanem csak bizonyos csekkekre nézve vonja meg a hatályt. A 4., 7., 9. pontból töröltettek: »a kiegészitéssel« szavak. A 6. pontban »a mennyiben« helyébe a bizottság ezt tette: »abban az esetben, ha«, továbbá: »a jelen törvény 7. §-ában megszabott határidők« szavak fölcseréltettek ezzel a kitétellel: »a bemutatási határidő«. A 8. pontba »hogy után ?>a« tétetett »bemutatás« után pedig »napja«. A 10. pont után a bizottság két uj pontot vett fel; ez a két pont a juris ratio teljes azonosságánál fogva átveszi — a váltójogi többszörözés analógiájára szabályozva — az u. n. csekk-másodlat, valamint az u. n csekkmásolat intézményét. Csakhogy, a mig a csekk-másodlat intézményét a belföldi csekkforgalomra nézve is minden korlátozás nélkül fogadja be, addig a csekk-másolat intézményét, miként ez a 6. §. kapcsán már jelezve van, csakis a nemzetközi csekk-forgalomra nézve kivánja érvényre juttatni. A minek közelfekvő indoka az, hogy a csekk-másodlat nemcsak mint u. n. kényelmi másodlat (azaz a forgatást megkönnyitő. a forgathatóságot fokozó többszörös), hanem egyúttal mint u. n. biztonsági másodlat (azaz a szállitás veszélyei ellen oltalmazó többszörözés) is nyerhet gyakorlati alkalmazást, ós igy annak a belföldi csekk-forgalomban is van jelentősége, holott a csekk-másolat — mivel rajta a kibocsátó eredeti aláirása nem fordulhat elő — mint biztonsági többszörözés nem jöhet számba, hanem csupán mint kényelmi többszörözés, s igy nyilván a belföldi csekk-forgalom terén, nem játszhatnék oly jelentőségű gyakorlati szerepet, mint a mely annak legislativ elismerését múlhatatlanul megkivánná. Áll ez annyival is inkább, mert a csekk forgathatósága egyáltalán nem olyannyira lételeme magának a csekkintózménynek, hogy azt törvónyhozásilag valami különösen favorizálni kellene. A. 22. § többi pontjainak számozása e két uj (11. és 12.) pont beszúrása következtében kettővel emelkedik. A 17. (előbb 15.) pont a Középeurópai Közgazdasági Egyesületek 1907. évi budapesti csekk-értekezletének nemzetközi jogi megállapodásait juttatja a jóhiszemű belföldi csekkforgalom biztonsága érdekében a mi viszonyainknak megfelelő törvényhozási kifejezésre. 67*