Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-846. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" beadott 567. számú törvényjavaslatra vonatkozólag

426 846. szám. A 26. §-hoz (m. j. 23. §). . A ministeri javaslat e §-a az 1881 : LX. t.-cz. 211. §-ának kiegészitésekép volt javaslatba hozva. Mintán azonban e rendelkezés nemcsak a tulajdonost, de a haszonélvező vagy haszonbérlő mezőgazdát is megillető mentességnek felel meg, és miután az 1881 : LX. t.-cz. 211. §-a csak az ingatlan tulajdonosa ellen vezetett végrehajtásról intézkedik: a 211. §. helyett a 208. §. kiegészitésekóp kellett e rendelkezést fölvenni, ugy hogy az mind a tulajdonos, mind a nem-tulajdonos ellen a haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetében alkalmazást nyerjen. A 28. §-hoz (m. j. 25. §). A ministeri javaslat e §-ának első bekezdése szerint »a ministérium felhatalmaztatik, hogy a közigazgatási végrehajtásokra vonatkozó eljárást, a mennyiben törvénynyel megállapitva nincs, rendeleti utón szabályozza«. Á bizottság nagyobb szabatosság kedvéért e bekezdést következőkép szövegezte: »A ministórium felhatalmaztatik, hogy a közigazgatási végrehajtásokra vonatkozó eljárást, a mennyiben ez az aljárás törvénynyel megállapitva nincs, rendeleti utón szabályozza.« A bizottság továbbá e §-hoz második bekezdóskóp a következőt vette fel: »Az igazságügyminister és a pénzügyminister félhatalmaztatnak, hogy közpénztárnál fizetendő követelések önkéntes elzálogosítása körüli eljárást rendeleti utón szabéilyozzák.v. Ez a rerdelkezós a gyakorlatban érzett szükségnek felel meg. Fennálló jogszabályaink ugyanis nem adnak módot arra, hogy a hitelező, a ki követelésének feljegyzése mellett hajlandó a köztisztviselőnek kölcsönt adni, ezt a feljegyzést hatályosan eszközölhesse a köztisztviselő végrehajtás alá vonható járandóságára. Ennek következtében rendszerint a felek kénytelenek ahhoz az eszközhöz nyúlni, hogy a hitelező a kölcsön kiadása előtt végrehajtást vezet a köztisztviselő járandóságaira. Ez különösen a köztisztviselő szempontjából igen hátrányos, mert a végrehajtás azt a látszatot kelti, hogy kötelezettségének nem tett eleget. Ebből az okból gondoskodni kell oly eljárásról, hogy a hitelező birósági közbenjárás nélkül is feljegyeztethesse követelését a tisztviselő járandóságára. Az erre vonatkozó eljárás rendeleti szabályozására ad felhatalmazást a javasolt uj második bekezdés. Az előadottak alapján az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot a jelzett módosításokkal az idezárt szövegben elfogadásra ajánlja. Az igazságügyi bizottság nevében: Budapesten, 1908. évi május hó 20. napján. Bakonyi Samu s. k., Holló Lajos s. L, ae igazságügyi bizottság előadója. az igazságügyi bizottság elnöke.