Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-846. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" beadott 567. számú törvényjavaslatra vonatkozólag

424 846. szám. legalább három millió koronát tesz ós melyek ennek alapján az 1889 : XXX. t.-cz. 10. §-ának második bekezdése értelmében adómentes záloglevelek kibocsátására jogosítottak, ha szókhelyük Budapesten van. Az ily jelzáloghitelintézetek záloglevelei az 1889 : XXX. t-ez. 11. §-a értelmében óvadókkópesek és a bánatpénzt amúgy is ily záloglevelekben tehetik le. Hogy ezek közül a jelzáloghitelintézetek közül csak azok mentetnek föl a bánatpénz letételének kötelezettsége alól, a melyeknek székhelye Budapesten van, ennek az az oka, hogy ezek az intézetek könnyebben nyilvántarthatok és ellenőrizhetők. Az 1898 : XXIII. t.-cz. alapján alakult központi hitelszövetkezetnek pedig ez a kedvezmény szintén aggály nélkül megadható, mert az az 1898 : XXIII. t.-cz. 58. §-a alapján a kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll. Magától értetődő, hogy a 19. §. az Osztrák-Magyar Bankot, a Magyar Földhitelintézetet ós a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét illető azt a kedvezményt, hogy a javukra elzálogosított ingatlan elárverezésénél a megállapított bánatpénz letevése nélkül árverelhetnek, érintetlenül hagyja. A §. utolsó bekezdését a bizottság az általa a javaslatba felvett uj 23. §-ra tekintettel olykép egészítette ki, hogy az árverési hirdetménybe azt is fel kell venni, hogy a vevő a bánatpénzt a 23. §. értelmében kiegészíteni köteles. A 20. §-hoz (uj). Ebben az uj § ban a bizottság az 1881 : LX. t. ez. 148. §-át a következő rendelkezésekkel egészítette ki: *A végrehajtató az 1881 : LX. t.-cz. 159. §-ának esetén kívül is kérheti az árverési hirdetmény kibocsátása előtt, hogy az ingatlan becsértéke saját költségén hivatalból kinevezendő két szakértő által szabályszerű becslés utján állapíttassák meg: Ebben az esetben az árverési hirdetményt csak a becslés befejezése után lehet kibocsátani és kikiáltási árul a becsérték szolgál.« Ezt a rendelkezést az teszi szükségessé, hogy a kikiáltási ár az 1881 :LX. törvényezikk 148. §-a szerint adó alapján levén megállapítandó, ily megállapítás mellett a javaslat 24. § (m. jav. 21. §.)-ában meghatározott legkisebb árverési ajánlatra megszabott összeg egyes esetekben, különösen házbéradó alá eső ingatlanoknál, túlmagas volna és azt eredményezné, hogy az ingatlan árverésen egyáltalában nem volna eladható. A javasolt uj rendelkezés ennélfogva a vógrehaj tatónak lehetővé akarja tenni, hogy ily esetben a kikiáltási árt a tényleges viszonyoknak megfelelőleg csekélyebb összegben megállapittassa. A 22. §-hoz (m. j. 20. §). A ministeri javaslat e §-ának második ós harmadik bekezdése az eljárást szabályozza arra az esetre, ha több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek adóssága miatt intéznek végrehajtást és a többi tulajdonostárs az egész ingatlan elárverezését kéri. Ebben az esetben a ministeri javaslat szerint az árverés elrendelése után kötelesek volnának a kérelmező tulajdonosok az ujabb hirdetés költségét előlegezni és ha ezt nem teszik, kórelmük mellőzésével az árverést az előbb kibocsátott hirdetmény értelmében kell megtartani. A kérelem előterjesztésének határidejére a ministeri javaslat 20. §-a nem tartalmaz rendelkezést. A bizottság azt találta, hogy a tulajdonostársak e kérelmének előterjesz-