Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
821. szám. 35 menetek szüksége megszűnik (ez idő szerint 24 óránkint mintegy 50 üres mozdonymenet közlekedik mindkét irányban) a forgalomnak nyújtott könnyítésen fölül még számot tevő, évenkint csupán a vontatási és műhelyi költségeknél kereken 55.000 korona megtakarítást is fog eredményezni. A személyszállító vonatok részére szükséges mozdonyok mindaddig, míg a pályaudvarok reconstructiójával kapcsolatban az egész kérdés gyökeres megoldásra nem jut, egyelőre továbbra is a jelenlegi nyugoti pályaudvaron létező félköralakú fűtőházban fognak elhelyezést találni. Az ugyanott létező két kisebb fűtőházi épület azonban a kitelepítés után le lesz bontható, a felszabaduló terület pedig a vágányzat további átalakításával kapcsolatban szintén fél fog használtatni arra a czélra, hogy a nyugoti pályaudvaron fenforgó nagy nehézségek további enyhítést találjanak. 2. Az uj szénpályaudvar egy részének előállítása Rákos-rendezőpályaudvar közelében . .. . 1,800 000 K. Már 1897-ben súlyosan érezhető volt ugy a nyujoti, mint a többi szén- és tűzifakezelésre berendezett székesfővárosi pályaudvarok elégtelen volta abban a tekintetben is, Iwgy a berendezések a szén- és faforgalom követelményeinek megfelelni képesek nem voltak. Ez okból az 1897. évi XXX. t.-czikkel engedélyezett beruházások között egy uj szónpályaudvar létesítésére 5,000.000 korona volt felvéve. Az akkori kedvezőtlen helyzet azóta évről-évre nyomasztóbb lett és a folytonos torlódások és a szénellátás tekintetében állandóvá vált nagy nehézségek eléggé igazolják, hogy egy uj szénpályaudvar létesítése ugy a vasút, mint a közönség érdé* keinek súlyos sérelme nélkül továbbra él nem halasztható. Budapest székesfőváros ebben a tekintetben sokkalta kedvezőtlenebb helyzetben van a többi európai nagy metropolisoknál ós gyárvárosoknál. Nálunk ugyanis a nagyszámú gyártelepek területén úgyszólván sehol sem hagytak helyet nagyobb szónkészlet raktározására ós igy a vasút maga kénytelen ezeknek hiányát pótolva, ugy a saját, mint egyéb köz- ós magánczélokra nagy szónkészletek raktározásáról gondoskodni. A szénpályaudvar annak idején a Rákos-rendezőpályaudvar melletti területen volt tervezve és annak előmunkálatai már előrehaladott stádiumban voltak. Meg volt ugyanis a terv és 1902. június havában a közigazgatási bejárás is megtartatott. A főváros azonban a terv megvalósítása ellen nagy akadályokat támasztott, minek következtében és minthogy később, az 1904. évi XIV. t.-ez. megalkotásakor e pályaudvar épitése a reconstructióval hozatott összefüggésbe és az 1897. évi XXX. t.-czikkel e czélra engedélyezett hitel elvonatott, a tervezett széiip.ilyaudvar a székesfőváros és a vasút szénellátásának rendkívül nagy hátrányára, mindeddig nem volt megvalósítható. Az 1907. évi XXIX. t.-czikkel engedélyezett munkák megindítása előtt, mely munkálatokkal a nyugoti pályaudvar szénkezelése tekintetében a helyzet némileg javulni fog, a székesfővárosi pályaudvarokon mindössze a következő szénmennyiségek raktározására volt hely, nevezetesen: a nyugoti pályaudvaron 3.400 kocsirakomány Budapest-Józsefváros » 4.630 » Budapest-Angyalföld » 1,000 » Budapest-Lipótváros » 200 » összesen 9.230 kocsirakomány részére. 6*
