Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-841. Állami számvevőszék jelentése a törvényhozás áltl engedélyezett évi hitellel szemben(1907:IX. törvényczikk) az 1907-ik számdási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
384 84Í. szám. 14. czímhez. (Állami felső kereskedelmi iskolák) A 3. »Állami felső kereskedelmi iskolák épitésére, helyreállilására stb.« rovaton előirányzat nélküli kiadáskép utalványoztatott 7.060 K. A beszterczebányai állami felső kereskedelmi iskola uj épületének épitő vállalkozóitól a munkálat késedelmes és részben hiányos teljesítése miatt, még 1906. évben 7.060 K kötbér levonatott. (Lásd az 19U6. évi zárszámadást.) A vállalkozók a kötbér elengedését megfolyamodván, igazolták, hogy a kisebb hiányokat pótolták, a késedelmes befejezés által pedig a kincstár nem károsodott. A minisler ezek után a kérés teljesítését méltányosnak találta és a kötbért a vállalkozóknak visszautalványozta. 18. czímhez. (Színművészeti kiadások.) A 2. »A m. kir. operaház és nemzeti szinház tatarozására« rovaton előirányzat nélküli kiadáskép utalványoztatott 60.000 K. A m. kh\ operaház és nemzeti szinház költségvetéseiben házfentartási kiadásokra oly csekély összeg áll rendelkezésre, hogy az csupán a legcsekélyebb tatarozási munkálatokra nyújt fedezetet. A hosszá használat folytán azonban oly hiányok mutatkoztak mind a két épületen, hogy ezeken egyfelől a színházi üzem akadálytalan működésének biztosítása, másfelől a színházi személyzet és a látogató, közönség életbiztonsága szempontjából elkerülhetetlenül segíteni kellelt. Csak a legszükségesebb kiadásokra a m. kir. operaház részére 50.000 K-t, a nemzeti szinház részére pedig 10.000 K-t engedélyezett a minister. 19. czímhez. (Külön törvényes felhatalmazás mellett az iparművészeti múzeumnál.) Az 1Ü0/. évi XIII. t.-cz. értelmében az »Országos Ráth György muzeum« létesítésére engedélyezett 350.000 K-n felül 35.394 K 34 f utalványoztatott. Az »Országos Ráth György muzeum« az 1907. évi XIII. t.-cz. alapján, ajándékozás és vétel utján jutott az állam birtokába. A törvény alapjául szolgáló törvényjavaslat indokolása során előadottak ismétlése helyett itt röviden csak arra óhajt rámutatni a minister, hogy mikor Ráth Györgynek 1905. évi július havában bekövetkezett elhunyta után özvegye, egyben általános és egyetlen örököse, néhai férjének képző- és iparművészeti becses gyűjteményét eladni akarta, s a vásárlás czéljából a nála jelentkező állami közegekkel érintkezésbe lépett, azt a nagylelkű ajánlatot tette, hogy ha a kincstár, bizonyos, kegyeleti szempontokból fellétlenül elfogadandó feltételek mellett, a hagyatéki épületet és telket 350.000 K vételáron megvásárolja, az özvegy a mintegy 1,200.000 K-t érő gyűjteményt az államkincstárnak ajándékozza. Az özvegy beteges és magaskorú úriasszony lévén, az ajánlat nemcsak elfogadtatott, de — törvényhozási intézkedés bevárása előtt — perfectuáltatolt is. T. i. a vételár és annak járulékai (közjegyzői díj, átírási és engedelmi díj, adásvételi és ajándékozási szerződési illeték, hagyatéki illeték és késedelmi kamat) fejében összesen 367.681 K 30 f kiutalványoztatott — más fedezeti forrás hiányában — a ministerium kezelése alatt álló alapokból a szokásos 4y2°/o-os kamat fizetése mellett. Az 1907. évi XÍIÍ. t.-cz. szentesítése után a közalapokból engedélyezett Összeg és annak 15.886 K 84 f-t tevő kamatai, összesen tehát 383.568 K 14 f az alapoknak visszautalványoztatott. így állott elő itt 33.568 K 14 f túlkiadás, melyhez az átírási és engedelmi díj fejében még fizetendő, de már korábban és közvetlenül a kincstári pénzkészletek terhére utalványozott 1.826 K 20 f hozzászámittatván, a túlkiadás 35.394 K 34 f-t tesz.
