Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-824. Törvényjavaslat a császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi vasut társaságnak nyujtandó további külön állami biztositásáról

824. szám. 205 A beruházásoknak ily korlátolt mérvben való foganatosítása azonban a legutóbbi években megnövekedett forgalom rendszeres lebonyolítását nem biztosíthatta, mert e beruházások nem állottak arányban a vasút teljesítményeinek az 1895—-1907. évi időszakban beállott növekedésével. A forgalom ezen növekedését az alábbi néhány adat tünteti fel. A teljesített vonatkilométerek az 1895-ik évvel szemben az 1907. évben 2,584.467-ről 4,461.026 vonatkilomóterre emelkedtek, a szaporulat tehát 1,876.559 vonatkilomóter, azaz 72-6°/o; az utasok száma pedig 2,092.919-ről 3,526.829 re emelkedett, a szaporulat 1,433.919 utas, azaz 68-5°/o; az utaskilométer 84,443.621-ről 139,121.587-re növekedett, a mi 54,677.966 utaskilométer szaporulat, azaz 647°/o; a fizető teherforgalom (gyors- és teheráru) 3,237.931 tonnáról 5,737.557 tonnára emelkedett, a szaporulat 2,499.626 tonna, azaz 77°/o; a gyors- és teherárú-tonnakilométer 321,356.024-ről 574,952.850 tonnakilométerre emelkedett, a szaporulat 253,596.826 tonnakilométer, azaz 77-7°/o. Ezen nagy teljesítmények daczára az 1906. és különösen az 1907. évben minden átmenet nélkül hirtelen jelentkező óriási forgalomban ismételten hosszabb ideig is eltartó forgalmi zavarok állottak be, ugy hogy az árútorlódások elhárítása czéljából a vasút kénytelen volt ugy a saját, mint főleg a közgazdasági érdekek tetemes kárára az árúfelvételt több izben beszüntetni. Az utóbbi években tapasztalt ezen forgalmi nehézségek szemmelláthatólag beigazolták azt, hogy az emelkedett forgalom követelményeinek kielégítésére nemcsak a vasút forgalmi eszközei elégtelenek, hanem az állomások sem képesek a megszaporodott vonatok befogadására, a vonattalálkozások lebonyolítására, mert sem ezekre, sem a vonatok rendezésére a kellő mennyiségű vágányokkal nem rendelkeznek. Elérkezett ennélfogva az az időpont, a mikor feltótlenül gondoskodni kell arról, hogy vágányok szaporítása, állomások bővítése, forgalmi eszközök szaporítása és általában az üzleti berendezések kiegészítése utján a vasút teljesítőképessége a már is növekedett mérvben mutatkozó, valamint a közeli években előreláthatólag beálló szállítási szükségletnek megfelelő irányban emeltessék. Mindezen munkálatok és beszerzések költségeinek, valamint a vasút magyar vonalain az 1895—1907. évi időszakban függő kölcsönök ós egyéb hitel igénybe vételével eszközölt befektetések költségeinek fedezésére a vasúttársaság a folyó 1908. évi április hó 30-ikán tartott rendkívüli közgyűlésében 46,500.000 korona névértékű, 4°/o-kal kamatozó és a vasút még hátralevő engedólyidő tartamának megfelelően 54 év alatt visszafizetendő elsőbbségi kölcsön felvételét határozta el, illetve szavazta meg. Ezen elsőbbségi kölcsön útján beszerzendő tőke mikénti felhasználása a II. ós III. mellékleten ismertetett részletesebb adatok szerint oly módon terveztetik, hogy a csácza—zsolnai II. vágány kiépítésére '2,900.000 K, meglevő állomások kibővítésére és uj állomások és kitérők létesítésére 7,100.000 K, további forgalmi eszközök beszerzésére 5,072.000 K, a vonal biztonsági berendezéseire 2,550.000 K, hidmegerősitésekre 500.000 K, a ruttkai főműhely kibővítésére és a műhelyi segédgépek szaporítására 350.000 K, a kormányhatósági engedélylyel az 1895—1907. évi időszakban beruházási czólokra felvett függő kölcsönök kiegyenlítésére 15,100.000 K, továbbá állami vasművektől hitelben vásárolt mozdonyok vételárának ós kamatainak, valamint a kincstártól kapott előleg és kamatainak megtérítésére 4,402.700 K, összesen