Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-823. Az igazságügyi bizottság jelentése "a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészitéséről és módositásáról" szóló 566. számú törvényjavaslat tárgyában

184 823. szám. IV. A már felsorolt módositások mellett a bizottság magáévá teszi és elfogadásra ajánlja az igazságügyminister urnák a bizottság előadója utján előterjesztett két kiegészitő inditványát. E két inditvány a Btk. 87. §-ának és a pénzhamisitásra vonatkozó egyes rendelkezéseknek megváltoztatását czélozza s közülük az első a javaslat uj V. czikkében (32. §.), a másik pedig az uj XII. czikkben (39—42. §-ok) van elhelyezve. Az uj V. czikk szövege a következő: »V. czikk. A Btk. 87. §-a helyébe a következő 32. §-ban foglalt rendelkezés lép. 32. §. Az ellen, a ki a bűntett elkövetésekor életének tizennyolczadik évét már meghaladta, de huszadik évét még be nem töltötte, a törvény szerint halállal, vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmény miatt tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetés állapítandó meg. Ez a büntetés a Btk. 92. §-a alapján a halállal büntetendő cselekmény esetében három évi, az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmény esetében két évi fegyháznál kisebb mértékre nem szállítható le«. Indokolásul a bizottság mindenekelőtt kiemeli, hogy a tervezett kiegészítés nem tartozik szorosan a javaslat 15—31. §-aiban foglalt rendelkezésekhez, a melyek tételes jogunknak e részben gyökeres megváltoztatását tartalmazzák. Rendszeri helyét az előbbi §-ok mellett csak az a körülmény határozta meg, hogy a fiatalkorhoz még közel álló 18—20 éves bűntettesekre vonatkozik. E §. nem kivan uj jogot alkotni; csak a törvényhozás utján ad oly magyarázatot a Btk. 87. §-ának, a mely a Btk. büntetési rendszerével megegyezik s az igazságosság és a méltányosság követelményeinek megfelel A Btk. 87. §-ának az a magyarázata ugyanis, a melyet a m. kir. curia is 87. sz. döntvényében elfogadott, hogy e §. esetében »nern szabható ki a Btk. 92. §-ában emiitett tizenöt, illetve tiz évi fegyháznál enyhébb büntetés«, teljesen kizárja a törvény szerint egyébként halállal büntetendő bűntetteknél az eset körülményeinek méltatását, az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételét. A legenyhébb esetekben oly szigorú büntetés alkalmazását vonja maga után, a mely nemcsak az elterjedtebb jogászi közvélemény felfogásával, hanem különösen a jelen javaslatban a fiatalkoruakra vonatkozólag megállapított elvekkel is ellenkeznék. Az uj 32. §. tehát fentartva azt az elvet, hogy húsz évnél datalabb bűntettest sem halálra, sem életfogytig tartó fegyházra ítélni nem lehet, kimondja, hogy az ily bűntettesek ellen halál és életfogytig tartó fegyházbüntetés helyett tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetés állapítandó meg. Ez a rendelkezés összhangba hozza a Btk. 87. §-át a Btk. büntetési rendszerével, mert lehetővé teszi, hogy a bíróság minden esetben méltathassa a súlyosbító és az enyhítő körülményeket s ezeknek megfelelő büntetést állapítson meg.