Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről

821. szám. 101 Ugyanis a vonatok befogadó vágány vagy rakterületek hiányában a szomszéd állomásokon kénytelenek vesztegelni. A raktárak elkülönített fekvése és szűk volta miatt a kezelő tehervonatok mindig késnek. A szárnyvonalakra rendelt darabárak elkülönítve nem kezelhetők. a mi szintén zavarokra és késésekre ad alkalmat. A fent előadott okokból, továbbá mivel a vonatforgalom az 1905. évi 16.093. vonatszámról az 1907. év végéig 24.000 vonatszámra s igy mintegy 50°/o-kal emelkedett, a kezelt kocsik száma pedig ugyanezen időszakban az 1905. évben kezelt 92.723 kocsival szemben 37.000 kocsival, azaz mintegy 40

y

/o-kal szaporodott, az áruraktár bővítése, rakodók ós tömegára-rakodóhelyek megfelelő szaporítása szintén parancsolóan szükséges. A kiadási áruk 2—3 helyen, sőt szabad ég alatt is raktároznak, a mi a megkívánható ellenőrzést és felügyeletet rendkívül megnehezíti. Végül elkerülhetetlen a felvételi épületnek a korszerű igényeknek megfelelő újjáépítése. A jelenlegi félvételi épületnek váróhelyiségei elégtelenek, nemcsak mivel az elszállított utasok száma évről-évre jelentékenyen szaporodik, jelesül az 1905. évről 1906. évre 160.514-ril 246.859 re, vagyis cca 54°/o-kal, hanem főleg az átszálló és várakozó utasok érdekében. Épugy elégtelenek és sötétek a hivatalos helyiségek és furgalmi irodák, pénztár és a jegyvételező csarnok is. A jegykiadás ez okból nagyon megnehezittetik ós nem bonyolítható le a megkívánható gyorsasággal. A vonatcsoportoknál, különösen késések alkalmával, a fentiekre való tekintettel az átmenő utasok jegyváltás nélkül kénytelenek átszállani, a vonaton jegyet váltani, mely eljárás a vonatszemélyzetet indokolatlanul megterheli ós a vasút érdekeit is gyakran megkárosítja. Az állomás bővítése a bekezdésben emiitett 400.000 K, illetőleg átruházási jogomnál fogva általam ujabban 300.000 K-ban megállapított I. részlet terhére már foganatba vétetett; ezúttal pedig a bővítés továbbvitelére II részletként 200.000 K-t vettem fel. Az igy adódó 500.000 K keretében az állomás már mindenesetre oly bővítésben fog részesülni, a melynek révén az elősorolt nehézségek nagyobb része ki fog küszöböltetni. 34. Királyháza állomás bővítése, I. részlet ........... .. 300.000 K. Királyháza állomáson a vágányhálózat az emelkedett forgalomnak nem felel meg. A közlekedő vonatok napi átlagszáma 1905-ről 1906. évre 10°/o-kal emelkedett. Az 1907. évben az előző évhez viszonyítva a vonatok száma emelkedést ugyan nem mutat, azonban a befutott kocsik száma csaknem 10°/o-kal meghaladja az egész 1906. évi kocsiforgalmat. A személyforgalomban a helybeli utasok száma ugyan nem nagy, azonban az átszálló utasok száma igen jelentékeny és e mellett ez állomás a bátyú—királyházai és debreczen — máramarosszigeti fővonalaknak fontos rendelkező állomása. Az állomás nagyobbmérvü bővítésére kidolgozott tervmüvelet alapján a közigazgatási bejárás már megtartatott, annak során azonban ujabb alternatív megoldás kérdése merült fel

1 mely jelenleg kidolgozás alatt áll. Ez oknál fogva az 1907. XXIX. t.-czikkel Királyháza állomás bővítésére engedélyezve volt 100.000 K eddig nem volt felhasználható és ez az összeg az átruházási jog alapján más sürgős munkák czéljaira használtalott fel. Miután azonban Királyháza állomásnak bővítése akár a már bejárt tervezet alapján, akár a kidolgozás alatt álló ujabb alternatív megoldás szerint történjók is az, immár elodázhatatlan szükséget képez, a jelen törvényjavaslatban első részletképen 300.000 K-t vettem előirányzatba-