Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről
m 792. szám. II. Részletes indokolás* Ás 1. § ím. A javaslat, a mint már az általános indokolásban is említve volt, az egész országra kiterjedőleg egy intézetet létesít. Ennek már az intézet elnevezésében is kifejezést ad. Az intézet főleg és első sorban gyámolitást kivan nyújtani s ezért a javaslat az intézet elnevezésében is első sorban az intézetnek ezt a czélját és jellegét emeli ki; de e mellett a javaslat, bárcsak részlegesen és korlátozottan, megvalósítja a nyugdíj eszméjét is, miért is az intézet elnevezésében másodsorban ez szintén kifejezésre jut. A intézet székhelye Budapest lesz, mert ennek központi fekvése, valamint a budapesti ügyvédi kamara tagjainak száma, de egyszersmind az intézet működésének sikere is ezt kívánja meg. A 2. §-Tios. Ez a §. az intézet szervezésének egyik legfőbb alapelvét, a kötelező tagságot mondja ki; melynél fogva az intézetnek az ügyvédi kamarák ügyvédi lajstromába felvett minden ügyvéd törvénynél fogva tagja. A §. második bekezdése nagyobb szabatosság és kétségek elhárítása végett kimondja, hogy az intézeti tagság az ügyvédi lajstromba történt jogerős felvétellel kezdődik és az ügyvédi kamarai tagság megszűnésével végződik. Az intézeti tagsághoz tehát a javaslat szerint nem szükséges semmiféle külön belépő nyilatkozat, hanem az a kamarai tagsággal törvénynél fogva együtt jár és addig tárt, míg a kamarai tagság meg nem szűnik. Arra nézve, hogy mikor szűnik meg a kamarai tagság, az ügyvédi rendtartás szabályai lesznek irányadók. A mostani ügyvédi rendtartás IV. fejezete egyes esetekben kétséget hagy ugyan fenn arra nézve, hogy a kamarai tagság mely időponttal szűnik meg, nevezetesen az ügyvédi rendtartás 34. §-ában felsorolt körülmények beálltával-e vagy pedig a lajstromból való törléssel. Ennek a kérdésnek a megoldása azonban nem tartozik a jelen javaslat keretébe és igy az intézeti tagságra nézve is azt a magyarázatot kell elfogadni, a mely e részben a kamarai tagságra nézve érvényesül. Az intézeti tagság és a kamarai tagság a javaslat szerint ezekhez képest szükségképpen egybeesik. A javaslat mégis szükségesnek találja az »intézeti tagság*, »intézeti tag« kifejezéseknek külön használatát, hogy rendelkezései tekintetében ne merülhessen fel legcsekélyebb kétség abban az irányban, hogy e rendelkezések az ügyvédekre mint az intézetnek avagy mint a kamarának tagjaira vonatkoznak-e. A 3. §-hos. Ez a §. a tagoknak egyik legfőbb kötelességét: az évi intézeti járulékok fizetését állapítja meg. A §. első bekezdése szerint a tagok az évi járulékokat az intézet javára kötelesek fizetni. Tekintettel azonban arra, hogy a járulékokat nem az intézet maga, hanem a kamarák szedik be a tagoktól, a javaslat ezt a kötelezettséget a
